Szorzattá alakítás
\left(2-x\right)\left(x+6\right)
Kiértékelés
\left(2-x\right)\left(x+6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=-12=-12
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+12 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b negatív, a negatív szám értéke nagyobb, mint a pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(-6x+12\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-4x+12) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(-6x+12\right) alakban.
x\left(-x+2\right)+6\left(-x+2\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 6 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(-x+2\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}-4x+12=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 12}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-1\right)\times 12}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+4\times 12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+48}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 12.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{64}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 48.
x=\frac{-\left(-4\right)±8}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{4±8}{2\left(-1\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±8}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=-6
12 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{-2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 4.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}-4x+12=-\left(x-\left(-6\right)\right)\left(x-2\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -6 értéket x_{1} helyére, a(z) 2 értéket pedig x_{2} helyére.
-x^{2}-4x+12=-\left(x+6\right)\left(x-2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}