Kiértékelés
\frac{11\left(\sqrt{5}+2\sqrt{2}-3\sqrt{3}\right)}{6}\approx -0,241371754
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\sqrt{2}-\sqrt{5}}{\left(\sqrt{2}+\sqrt{5}\right)\left(\sqrt{2}-\sqrt{5}\right)}-\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}+\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}-\sqrt{5}.
\frac{\sqrt{2}-\sqrt{5}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\left(\sqrt{5}\right)^{2}}-\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{2}+\sqrt{5}\right)\left(\sqrt{2}-\sqrt{5}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{\sqrt{2}-\sqrt{5}}{2-5}-\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{5}.
\frac{\sqrt{2}-\sqrt{5}}{-3}-\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -3.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
A számlálót és a nevezőt egyaránt megszorozzuk mínusz 1-gyel.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\frac{4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)}{\left(\sqrt{3}+\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{4}{\sqrt{3}+\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}-\sqrt{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\frac{4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}-\left(\sqrt{2}\right)^{2}}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{3}+\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\frac{4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)}{3-2}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{3}. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\frac{4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)}{1}+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 1.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)+\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}
Számot eggyel osztva magát a számot kapjuk.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{\left(\sqrt{5}+\sqrt{3}\right)\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{3}{\sqrt{5}+\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}-\sqrt{3}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}-\left(\sqrt{3}\right)^{2}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{5}+\sqrt{3}\right)\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{5-3}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{5}. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{3}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{2}
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 2.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-\left(4\sqrt{3}-4\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és \sqrt{3}-\sqrt{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\sqrt{3}-\left(-4\sqrt{2}\right)+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{2}
4\sqrt{3}-4\sqrt{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}+\frac{3\left(\sqrt{5}-\sqrt{3}\right)}{2}
-4\sqrt{2} ellentettje 4\sqrt{2}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}+\frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és \sqrt{5}-\sqrt{3}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3}+\frac{3\left(-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}\right)}{3}+\frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: -4\sqrt{3}+4\sqrt{2} és \frac{3}{3}.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}+3\left(-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}\right)}{3}+\frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2}
Mivel \frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}}{3} és \frac{3\left(-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}\right)}{3} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{-\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}+12\sqrt{2}}{3}+\frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2}
Elvégezzük a képletben (-\sqrt{2}+\sqrt{5}+3\left(-4\sqrt{3}+4\sqrt{2}\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}}{3}+\frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2}
Elvégezzük a képletben (-\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}+12\sqrt{2}) szereplő számításokat.
\frac{2\left(11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}\right)}{6}+\frac{3\left(3\sqrt{5}-3\sqrt{3}\right)}{6}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 3 és 2 legkisebb közös többszöröse 6. Összeszorozzuk a következőket: \frac{11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}}{3} és \frac{2}{2}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{3\sqrt{5}-3\sqrt{3}}{2} és \frac{3}{3}.
\frac{2\left(11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}\right)+3\left(3\sqrt{5}-3\sqrt{3}\right)}{6}
Mivel \frac{2\left(11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}\right)}{6} és \frac{3\left(3\sqrt{5}-3\sqrt{3}\right)}{6} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{22\sqrt{2}+2\sqrt{5}-24\sqrt{3}+9\sqrt{5}-9\sqrt{3}}{6}
Elvégezzük a képletben (2\left(11\sqrt{2}+\sqrt{5}-12\sqrt{3}\right)+3\left(3\sqrt{5}-3\sqrt{3}\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{22\sqrt{2}+11\sqrt{5}-33\sqrt{3}}{6}
Elvégezzük a képletben (22\sqrt{2}+2\sqrt{5}-24\sqrt{3}+9\sqrt{5}-9\sqrt{3}) szereplő számításokat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}