Megoldás a(z) f változóra
f=\frac{x^{\frac{3}{2}}}{2x^{2}+1}
x>0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{f}x=\frac{2x^{2}+1}{\sqrt{x}}
Átrendezzük a tagokat.
1x=fx^{-\frac{1}{2}}\left(2x^{2}+1\right)
A változó (f) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: f.
1x=2fx^{-\frac{1}{2}}x^{2}+fx^{-\frac{1}{2}}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: fx^{-\frac{1}{2}} és 2x^{2}+1.
1x=2fx^{\frac{3}{2}}+fx^{-\frac{1}{2}}
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. -\frac{1}{2} és 2 összege \frac{3}{2}.
2fx^{\frac{3}{2}}+fx^{-\frac{1}{2}}=1x
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2fx^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}}f=x
Átrendezzük a tagokat.
\left(2x^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}}\right)f=x
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel f.
\left(2x^{\frac{3}{2}}+\frac{1}{\sqrt{x}}\right)f=x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(2x^{\frac{3}{2}}+\frac{1}{\sqrt{x}}\right)f}{2x^{\frac{3}{2}}+\frac{1}{\sqrt{x}}}=\frac{x}{2x^{\frac{3}{2}}+\frac{1}{\sqrt{x}}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2x^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}}.
f=\frac{x}{2x^{\frac{3}{2}}+\frac{1}{\sqrt{x}}}
A(z) 2x^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}} értékkel való osztás eltünteti a(z) 2x^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}} értékkel való szorzást.
f=\frac{x^{\frac{3}{2}}}{2x^{2}+1}
x elosztása a következővel: 2x^{\frac{3}{2}}+x^{-\frac{1}{2}}.
f=\frac{x^{\frac{3}{2}}}{2x^{2}+1}\text{, }f\neq 0
A változó (f) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}