Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-3+i\sqrt{16e-9}}{2e}\approx -0,551819162+1,080283934i
x=-\frac{3+i\sqrt{16e-9}}{2e}\approx -0,551819162-1,080283934i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
ex^{2}+3x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4e\times 4}}{2e}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) e értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4e\times 4}}{2e}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+\left(-4e\right)\times 4}}{2e}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és e.
x=\frac{-3±\sqrt{9-16e}}{2e}
Összeszorozzuk a következőket: -4e és 4.
x=\frac{-3±i\sqrt{-\left(9-16e\right)}}{2e}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9-16e.
x=\frac{-3+i\sqrt{16e-9}}{2e}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±i\sqrt{-\left(9-16e\right)}}{2e}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és i\sqrt{-\left(9-16e\right)}.
x=\frac{-i\sqrt{16e-9}-3}{2e}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±i\sqrt{-\left(9-16e\right)}}{2e}). ± előjele negatív. i\sqrt{-\left(9-16e\right)} kivonása a következőből: -3.
x=-\frac{3+i\sqrt{16e-9}}{2e}
-3-i\sqrt{-9+16e} elosztása a következővel: 2e.
x=\frac{-3+i\sqrt{16e-9}}{2e} x=-\frac{3+i\sqrt{16e-9}}{2e}
Megoldottuk az egyenletet.
ex^{2}+3x+4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
ex^{2}+3x+4-4=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
ex^{2}+3x=-4
Ha kivonjuk a(z) 4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{ex^{2}+3x}{e}=-\frac{4}{e}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: e.
x^{2}+\frac{3}{e}x=-\frac{4}{e}
A(z) e értékkel való osztás eltünteti a(z) e értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{e}x+\left(\frac{3}{2e}\right)^{2}=-\frac{4}{e}+\left(\frac{3}{2e}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{e} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2e}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2e} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{e}x+\frac{9}{4e^{2}}=-\frac{4}{e}+\frac{9}{4e^{2}}
Négyzetre emeljük a következőt: \frac{3}{2e}.
x^{2}+\frac{3}{e}x+\frac{9}{4e^{2}}=\frac{\frac{9}{4}-4e}{e^{2}}
Összeadjuk a következőket: -\frac{4}{e} és \frac{9}{4e^{2}}.
\left(x+\frac{3}{2e}\right)^{2}=\frac{\frac{9}{4}-4e}{e^{2}}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{e}x+\frac{9}{4e^{2}}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2e}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{\frac{9}{4}-4e}{e^{2}}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2e}=\frac{i\sqrt{-\left(9-16e\right)}}{2e} x+\frac{3}{2e}=-\frac{i\sqrt{16e-9}}{2e}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-3+i\sqrt{16e-9}}{2e} x=-\frac{3+i\sqrt{16e-9}}{2e}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2e}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}