Megoldás a(z) c változóra
c=3
c=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
c^{2}+18-9c=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9c.
c^{2}-9c+18=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=18
Az egyenlet megoldásához c^{2}-9c+18 a képlet használatával c^{2}+\left(a+b\right)c+ab=\left(c+a\right)\left(c+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-18 -2,-9 -3,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
-1-18=-19 -2-9=-11 -3-6=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(c-6\right)\left(c-3\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(c+a\right)\left(c+b\right) kifejezést.
c=6 c=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a c-6=0 és a c-3=0.
c^{2}+18-9c=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9c.
c^{2}-9c+18=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=1\times 18=18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk c^{2}+ac+bc+18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-18 -2,-9 -3,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
-1-18=-19 -2-9=-11 -3-6=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(c^{2}-6c\right)+\left(-3c+18\right)
Átírjuk az értéket (c^{2}-9c+18) \left(c^{2}-6c\right)+\left(-3c+18\right) alakban.
c\left(c-6\right)-3\left(c-6\right)
A c a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(c-6\right)\left(c-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) c-6 általános kifejezést a zárójelből.
c=6 c=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a c-6=0 és a c-3=0.
c^{2}+18-9c=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9c.
c^{2}-9c+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 18}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
c=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 18}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
c=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-72}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
c=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -72.
c=\frac{-\left(-9\right)±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
c=\frac{9±3}{2}
-9 ellentettje 9.
c=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{9±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 3.
c=6
12 elosztása a következővel: 2.
c=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{9±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 9.
c=3
6 elosztása a következővel: 2.
c=6 c=3
Megoldottuk az egyenletet.
c^{2}+18-9c=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9c.
c^{2}-9c=-18
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
c^{2}-9c+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=-18+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
c^{2}-9c+\frac{81}{4}=-18+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
c^{2}-9c+\frac{81}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -18 és \frac{81}{4}.
\left(c-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre c^{2}-9c+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(c-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
c-\frac{9}{2}=\frac{3}{2} c-\frac{9}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
c=6 c=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}