Megoldás a(z) b változóra
b=4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
b^{2}-8b-3+19=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 19.
b^{2}-8b+16=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 19. Az eredmény 16.
a+b=-8 ab=16
Az egyenlet megoldásához b^{2}-8b+16 a képlet használatával b^{2}+\left(a+b\right)b+ab=\left(b+a\right)\left(b+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-16 -2,-8 -4,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 16.
-1-16=-17 -2-8=-10 -4-4=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(b-4\right)\left(b-4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(b+a\right)\left(b+b\right) kifejezést.
\left(b-4\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
b=4
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: b-4=0.
b^{2}-8b-3+19=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 19.
b^{2}-8b+16=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 19. Az eredmény 16.
a+b=-8 ab=1\times 16=16
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+ab+bb+16 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-16 -2,-8 -4,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 16.
-1-16=-17 -2-8=-10 -4-4=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(b^{2}-4b\right)+\left(-4b+16\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}-8b+16) \left(b^{2}-4b\right)+\left(-4b+16\right) alakban.
b\left(b-4\right)-4\left(b-4\right)
A b a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(b-4\right)\left(b-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-4 általános kifejezést a zárójelből.
\left(b-4\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
b=4
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: b-4=0.
b^{2}-8b-3=-19
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b^{2}-8b-3-\left(-19\right)=-19-\left(-19\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 19.
b^{2}-8b-3-\left(-19\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -19 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
b^{2}-8b+16=0
-19 kivonása a következőből: -3.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 16}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 16}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-64}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -64.
b=-\frac{-8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
b=\frac{8}{2}
-8 ellentettje 8.
b=4
8 elosztása a következővel: 2.
b^{2}-8b-3=-19
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
b^{2}-8b-3-\left(-3\right)=-19-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
b^{2}-8b=-19-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
b^{2}-8b=-16
-3 kivonása a következőből: -19.
b^{2}-8b+\left(-4\right)^{2}=-16+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-8b+16=-16+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
b^{2}-8b+16=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 16.
\left(b-4\right)^{2}=0
Tényezőkre b^{2}-8b+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-4\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-4=0 b-4=0
Egyszerűsítünk.
b=4 b=4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
b=4
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}