Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) b változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=-4 ab=4
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) b^{2}-4b+4 kifejezést a(z) b^{2}+\left(a+b\right)b+ab=\left(b+a\right)\left(b+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(b-2\right)\left(b-2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(b+a\right)\left(b+b\right) kifejezést.
\left(b-2\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
b=2
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: b-2=0.
a+b=-4 ab=1\times 4=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+ab+bb+4 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(b^{2}-2b\right)+\left(-2b+4\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}-4b+4) \left(b^{2}-2b\right)+\left(-2b+4\right) alakban.
b\left(b-2\right)-2\left(b-2\right)
Kiemeljük a(z) b tényezőt az első, a(z) -2 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(b-2\right)\left(b-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-2 általános kifejezést a zárójelből.
\left(b-2\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
b=2
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: b-2=0.
b^{2}-4b+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
b=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
b=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
b=-\frac{-4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
b=\frac{4}{2}
-4 ellentettje 4.
b=2
4 elosztása a következővel: 2.
b^{2}-4b+4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\left(b-2\right)^{2}=0
A(z) b^{2}-4b+4 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(b-2\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-2=0 b-2=0
Egyszerűsítünk.
b=2 b=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
b=2
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.