Megoldás a(z) b változóra
b=5
b=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-11 ab=30
Az egyenlet megoldásához b^{2}-11b+30 a képlet használatával b^{2}+\left(a+b\right)b+ab=\left(b+a\right)\left(b+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-30 -2,-15 -3,-10 -5,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
-1-30=-31 -2-15=-17 -3-10=-13 -5-6=-11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(b-6\right)\left(b-5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(b+a\right)\left(b+b\right) kifejezést.
b=6 b=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a b-6=0 és a b-5=0.
a+b=-11 ab=1\times 30=30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+ab+bb+30 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-30 -2,-15 -3,-10 -5,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
-1-30=-31 -2-15=-17 -3-10=-13 -5-6=-11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(b^{2}-6b\right)+\left(-5b+30\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}-11b+30) \left(b^{2}-6b\right)+\left(-5b+30\right) alakban.
b\left(b-6\right)-5\left(b-6\right)
A b a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(b-6\right)\left(b-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-6 általános kifejezést a zárójelből.
b=6 b=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a b-6=0 és a b-5=0.
b^{2}-11b+30=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 30}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -11 értéket b-be és a(z) 30 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 30}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
b=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-120}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 30.
b=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{1}}{2}
Összeadjuk a következőket: 121 és -120.
b=\frac{-\left(-11\right)±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
b=\frac{11±1}{2}
-11 ellentettje 11.
b=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{11±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és 1.
b=6
12 elosztása a következővel: 2.
b=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{11±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 11.
b=5
10 elosztása a következővel: 2.
b=6 b=5
Megoldottuk az egyenletet.
b^{2}-11b+30=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
b^{2}-11b+30-30=-30
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 30.
b^{2}-11b=-30
Ha kivonjuk a(z) 30 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
b^{2}-11b+\left(-\frac{11}{2}\right)^{2}=-30+\left(-\frac{11}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -11 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-11b+\frac{121}{4}=-30+\frac{121}{4}
A(z) -\frac{11}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}-11b+\frac{121}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -30 és \frac{121}{4}.
\left(b-\frac{11}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre b^{2}-11b+\frac{121}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-\frac{11}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-\frac{11}{2}=\frac{1}{2} b-\frac{11}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
b=6 b=5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}