Szorzattá alakítás
\left(b-4\right)\left(b+5\right)
Kiértékelés
\left(b-4\right)\left(b+5\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=1 pq=1\left(-20\right)=-20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+pb+qb-20 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-4 q=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(b^{2}-4b\right)+\left(5b-20\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}+b-20) \left(b^{2}-4b\right)+\left(5b-20\right) alakban.
b\left(b-4\right)+5\left(b-4\right)
A b a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(b-4\right)\left(b+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-4 általános kifejezést a zárójelből.
b^{2}+b-20=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-20\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-20\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
b=\frac{-1±\sqrt{1+80}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -20.
b=\frac{-1±\sqrt{81}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 80.
b=\frac{-1±9}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
b=\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±9}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 9.
b=4
8 elosztása a következővel: 2.
b=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±9}{2}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -1.
b=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
b^{2}+b-20=\left(b-4\right)\left(b-\left(-5\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 4 értéket x_{1} helyére, a(z) -5 értéket pedig x_{2} helyére.
b^{2}+b-20=\left(b-4\right)\left(b+5\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}