Megoldás a(z) b változóra
b=\frac{1}{2}=0,5
b = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
b=\frac{2\times 4b}{4b}-\frac{3}{4b}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{4b}{4b}.
b=\frac{2\times 4b-3}{4b}
Mivel \frac{2\times 4b}{4b} és \frac{3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
b=\frac{8b-3}{4b}
Elvégezzük a képletben (2\times 4b-3) szereplő szorzásokat.
b-\frac{8b-3}{4b}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{8b-3}{4b}.
\frac{b\times 4b}{4b}-\frac{8b-3}{4b}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: b és \frac{4b}{4b}.
\frac{b\times 4b-\left(8b-3\right)}{4b}=0
Mivel \frac{b\times 4b}{4b} és \frac{8b-3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{4b^{2}-8b+3}{4b}=0
Elvégezzük a képletben (b\times 4b-\left(8b-3\right)) szereplő szorzásokat.
4b^{2}-8b+3=0
A változó (b) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 4b.
a+b=-8 ab=4\times 3=12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4b^{2}+ab+bb+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-12 -2,-6 -3,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
-1-12=-13 -2-6=-8 -3-4=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(4b^{2}-6b\right)+\left(-2b+3\right)
Átírjuk az értéket (4b^{2}-8b+3) \left(4b^{2}-6b\right)+\left(-2b+3\right) alakban.
2b\left(2b-3\right)-\left(2b-3\right)
A 2b a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2b-3\right)\left(2b-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2b-3 általános kifejezést a zárójelből.
b=\frac{3}{2} b=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2b-3=0 és a 2b-1=0.
b=\frac{2\times 4b}{4b}-\frac{3}{4b}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{4b}{4b}.
b=\frac{2\times 4b-3}{4b}
Mivel \frac{2\times 4b}{4b} és \frac{3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
b=\frac{8b-3}{4b}
Elvégezzük a képletben (2\times 4b-3) szereplő szorzásokat.
b-\frac{8b-3}{4b}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{8b-3}{4b}.
\frac{b\times 4b}{4b}-\frac{8b-3}{4b}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: b és \frac{4b}{4b}.
\frac{b\times 4b-\left(8b-3\right)}{4b}=0
Mivel \frac{b\times 4b}{4b} és \frac{8b-3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{4b^{2}-8b+3}{4b}=0
Elvégezzük a képletben (b\times 4b-\left(8b-3\right)) szereplő szorzásokat.
4b^{2}-8b+3=0
A változó (b) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 4b.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 4\times 3}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 4\times 3}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-16\times 3}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-48}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 3.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{16}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 64 és -48.
b=\frac{-\left(-8\right)±4}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
b=\frac{8±4}{2\times 4}
-8 ellentettje 8.
b=\frac{8±4}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
b=\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{8±4}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 4.
b=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
b=\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{8±4}{8}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 8.
b=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
b=\frac{3}{2} b=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
b=\frac{2\times 4b}{4b}-\frac{3}{4b}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{4b}{4b}.
b=\frac{2\times 4b-3}{4b}
Mivel \frac{2\times 4b}{4b} és \frac{3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
b=\frac{8b-3}{4b}
Elvégezzük a képletben (2\times 4b-3) szereplő szorzásokat.
b-\frac{8b-3}{4b}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{8b-3}{4b}.
\frac{b\times 4b}{4b}-\frac{8b-3}{4b}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: b és \frac{4b}{4b}.
\frac{b\times 4b-\left(8b-3\right)}{4b}=0
Mivel \frac{b\times 4b}{4b} és \frac{8b-3}{4b} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{4b^{2}-8b+3}{4b}=0
Elvégezzük a képletben (b\times 4b-\left(8b-3\right)) szereplő szorzásokat.
4b^{2}-8b+3=0
A változó (b) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 4b.
4b^{2}-8b=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{4b^{2}-8b}{4}=-\frac{3}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
b^{2}+\left(-\frac{8}{4}\right)b=-\frac{3}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
b^{2}-2b=-\frac{3}{4}
-8 elosztása a következővel: 4.
b^{2}-2b+1=-\frac{3}{4}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-2b+1=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -\frac{3}{4} és 1.
\left(b-1\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre b^{2}-2b+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-1=\frac{1}{2} b-1=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
b=\frac{3}{2} b=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}