Megoldás a(z) a változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{bx+c}{x^{2}}\text{, }&x\neq 0\\a\in \mathrm{C}\text{, }&c=0\text{ and }x=0\end{matrix}\right.
Megoldás a(z) b változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}b=-ax-\frac{c}{x}\text{, }&x\neq 0\\b\in \mathrm{C}\text{, }&c=0\text{ and }x=0\end{matrix}\right.
Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{bx+c}{x^{2}}\text{, }&x\neq 0\\a\in \mathrm{R}\text{, }&c=0\text{ and }x=0\end{matrix}\right.
Megoldás a(z) b változóra
\left\{\begin{matrix}b=-ax-\frac{c}{x}\text{, }&x\neq 0\\b\in \mathrm{R}\text{, }&c=0\text{ and }x=0\end{matrix}\right.
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
ax^{2}+c=-bx
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: bx. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
ax^{2}=-bx-c
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: c.
x^{2}a=-bx-c
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{x^{2}a}{x^{2}}=\frac{-bx-c}{x^{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x^{2}.
a=\frac{-bx-c}{x^{2}}
A(z) x^{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) x^{2} értékkel való szorzást.
a=-\frac{bx+c}{x^{2}}
-bx-c elosztása a következővel: x^{2}.
bx+c=-ax^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: ax^{2}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
bx=-ax^{2}-c
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: c.
xb=-ax^{2}-c
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{xb}{x}=\frac{-ax^{2}-c}{x}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x.
b=\frac{-ax^{2}-c}{x}
A(z) x értékkel való osztás eltünteti a(z) x értékkel való szorzást.
b=-ax-\frac{c}{x}
-ax^{2}-c elosztása a következővel: x.
ax^{2}+c=-bx
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: bx. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
ax^{2}=-bx-c
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: c.
x^{2}a=-bx-c
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{x^{2}a}{x^{2}}=\frac{-bx-c}{x^{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x^{2}.
a=\frac{-bx-c}{x^{2}}
A(z) x^{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) x^{2} értékkel való szorzást.
a=-\frac{bx+c}{x^{2}}
-bx-c elosztása a következővel: x^{2}.
bx+c=-ax^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: ax^{2}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
bx=-ax^{2}-c
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: c.
xb=-ax^{2}-c
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{xb}{x}=\frac{-ax^{2}-c}{x}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x.
b=\frac{-ax^{2}-c}{x}
A(z) x értékkel való osztás eltünteti a(z) x értékkel való szorzást.
b=-ax-\frac{c}{x}
-ax^{2}-c elosztása a következővel: x.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}