Megoldás a(z) a változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}a=\frac{y}{b-3c+1}\text{, }&b\neq 3c-1\\a\in \mathrm{C}\text{, }&y=0\text{ and }b=3c-1\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}b=3c+\frac{y}{a}-1\text{, }&a\neq 0\\b\in \mathrm{C}\text{, }&a=0\text{ and }y=0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=\frac{y}{b-3c+1}\text{, }&b\neq 3c-1\\a\in \mathrm{R}\text{, }&y=0\text{ and }b=3c-1\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra
\left\{\begin{matrix}b=3c+\frac{y}{a}-1\text{, }&a\neq 0\\b\in \mathrm{R}\text{, }&a=0\text{ and }y=0\end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a\left(b-c\times 3\right)+a=y
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: a.
a\left(b-3c\right)+a=y
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
ab-3ac+a=y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: a és b-3c.
\left(b-3c+1\right)a=y
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel a.
\frac{\left(b-3c+1\right)a}{b-3c+1}=\frac{y}{b-3c+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: b-3c+1.
a=\frac{y}{b-3c+1}
A(z) b-3c+1 értékkel való osztás eltünteti a(z) b-3c+1 értékkel való szorzást.
a\left(b-3c\right)=y-a
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
ab-3ac=y-a
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: a és b-3c.
ab=y-a+3ac
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3ac.
ab=y+3ac-a
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{ab}{a}=\frac{y+3ac-a}{a}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: a.
b=\frac{y+3ac-a}{a}
A(z) a értékkel való osztás eltünteti a(z) a értékkel való szorzást.
b=3c+\frac{y}{a}-1
y+3ac-a elosztása a következővel: a.
a\left(b-c\times 3\right)+a=y
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: a.
a\left(b-3c\right)+a=y
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
ab-3ac+a=y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: a és b-3c.
\left(b-3c+1\right)a=y
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel a.
\frac{\left(b-3c+1\right)a}{b-3c+1}=\frac{y}{b-3c+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: b-3c+1.
a=\frac{y}{b-3c+1}
A(z) b-3c+1 értékkel való osztás eltünteti a(z) b-3c+1 értékkel való szorzást.
a\left(b-3c\right)=y-a
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 3. Az eredmény -3.
ab-3ac=y-a
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: a és b-3c.
ab=y-a+3ac
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3ac.
ab=y+3ac-a
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{ab}{a}=\frac{y+3ac-a}{a}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: a.
b=\frac{y+3ac-a}{a}
A(z) a értékkel való osztás eltünteti a(z) a értékkel való szorzást.
b=3c+\frac{y}{a}-1
y+3ac-a elosztása a következővel: a.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}