Megoldás a(z) a változóra
a=-2
a=10
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a^{2}-7a-a=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}-8a=20
Összevonjuk a következőket: -7a és -a. Az eredmény -8a.
a^{2}-8a-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
a+b=-8 ab=-20
Az egyenlet megoldásához a^{2}-8a-20 a képlet használatával a^{2}+\left(a+b\right)a+ab=\left(a+a\right)\left(a+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-20 2,-10 4,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
1-20=-19 2-10=-8 4-5=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(a-10\right)\left(a+2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(a+a\right)\left(a+b\right) kifejezést.
a=10 a=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-10=0 és a a+2=0.
a^{2}-7a-a=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}-8a=20
Összevonjuk a következőket: -7a és -a. Az eredmény -8a.
a^{2}-8a-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
a+b=-8 ab=1\left(-20\right)=-20
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+aa+ba-20 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-20 2,-10 4,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
1-20=-19 2-10=-8 4-5=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(a^{2}-10a\right)+\left(2a-20\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}-8a-20) \left(a^{2}-10a\right)+\left(2a-20\right) alakban.
a\left(a-10\right)+2\left(a-10\right)
A a a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(a-10\right)\left(a+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-10 általános kifejezést a zárójelből.
a=10 a=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-10=0 és a a+2=0.
a^{2}-7a-a=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}-8a=20
Összevonjuk a következőket: -7a és -a. Az eredmény -8a.
a^{2}-8a-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
a=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-20\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-20\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
a=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+80}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -20.
a=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{144}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 80.
a=\frac{-\left(-8\right)±12}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
a=\frac{8±12}{2}
-8 ellentettje 8.
a=\frac{20}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{8±12}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 12.
a=10
20 elosztása a következővel: 2.
a=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{8±12}{2}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: 8.
a=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
a=10 a=-2
Megoldottuk az egyenletet.
a^{2}-7a-a=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}-8a=20
Összevonjuk a következőket: -7a és -a. Az eredmény -8a.
a^{2}-8a+\left(-4\right)^{2}=20+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-8a+16=20+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
a^{2}-8a+16=36
Összeadjuk a következőket: 20 és 16.
\left(a-4\right)^{2}=36
Tényezőkre a^{2}-8a+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-4\right)^{2}}=\sqrt{36}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-4=6 a-4=-6
Egyszerűsítünk.
a=10 a=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}