Megoldás a(z) a változóra
a=\sqrt{31}+3\approx 8,567764363
a=3-\sqrt{31}\approx -2,567764363
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a^{2}-6a-22=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-22\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-22\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
a=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+88}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -22.
a=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{124}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 88.
a=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{31}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 124.
a=\frac{6±2\sqrt{31}}{2}
-6 ellentettje 6.
a=\frac{2\sqrt{31}+6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{6±2\sqrt{31}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{31}.
a=\sqrt{31}+3
6+2\sqrt{31} elosztása a következővel: 2.
a=\frac{6-2\sqrt{31}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{6±2\sqrt{31}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{31} kivonása a következőből: 6.
a=3-\sqrt{31}
6-2\sqrt{31} elosztása a következővel: 2.
a=\sqrt{31}+3 a=3-\sqrt{31}
Megoldottuk az egyenletet.
a^{2}-6a-22=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
a^{2}-6a-22-\left(-22\right)=-\left(-22\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 22.
a^{2}-6a=-\left(-22\right)
Ha kivonjuk a(z) -22 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
a^{2}-6a=22
-22 kivonása a következőből: 0.
a^{2}-6a+\left(-3\right)^{2}=22+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-6a+9=22+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
a^{2}-6a+9=31
Összeadjuk a következőket: 22 és 9.
\left(a-3\right)^{2}=31
Tényezőkre a^{2}-6a+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-3\right)^{2}}=\sqrt{31}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-3=\sqrt{31} a-3=-\sqrt{31}
Egyszerűsítünk.
a=\sqrt{31}+3 a=3-\sqrt{31}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}