Megoldás a(z) a változóra
a=1
a=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=3
Az egyenlet megoldásához a^{2}-4a+3 a képlet használatával a^{2}+\left(a+b\right)a+ab=\left(a+a\right)\left(a+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(a-3\right)\left(a-1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(a+a\right)\left(a+b\right) kifejezést.
a=3 a=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-3=0 és a a-1=0.
a+b=-4 ab=1\times 3=3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+aa+ba+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(a^{2}-3a\right)+\left(-a+3\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}-4a+3) \left(a^{2}-3a\right)+\left(-a+3\right) alakban.
a\left(a-3\right)-\left(a-3\right)
A a a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(a-3\right)\left(a-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-3 általános kifejezést a zárójelből.
a=3 a=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-3=0 és a a-1=0.
a^{2}-4a+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 3}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 3}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
a=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és -12.
a=\frac{-\left(-4\right)±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
a=\frac{4±2}{2}
-4 ellentettje 4.
a=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{4±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2.
a=3
6 elosztása a következővel: 2.
a=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{4±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 4.
a=1
2 elosztása a következővel: 2.
a=3 a=1
Megoldottuk az egyenletet.
a^{2}-4a+3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
a^{2}-4a+3-3=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
a^{2}-4a=-3
Ha kivonjuk a(z) 3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
a^{2}-4a+\left(-2\right)^{2}=-3+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-4a+4=-3+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
a^{2}-4a+4=1
Összeadjuk a következőket: -3 és 4.
\left(a-2\right)^{2}=1
Tényezőkre a^{2}-4a+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-2\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-2=1 a-2=-1
Egyszerűsítünk.
a=3 a=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}