Szorzattá alakítás
\left(a-2\right)\left(a-1\right)
Kiértékelés
\left(a-2\right)\left(a-1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=-3 pq=1\times 2=2
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+pa+qa+2 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
p=-2 q=-1
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel a p+q negatív, p és q negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(a^{2}-2a\right)+\left(-a+2\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}-3a+2) \left(a^{2}-2a\right)+\left(-a+2\right) alakban.
a\left(a-2\right)-\left(a-2\right)
A a a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(a-2\right)\left(a-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-2 általános kifejezést a zárójelből.
a^{2}-3a+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 2}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 2}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
a=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
a=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{1}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
a=\frac{-\left(-3\right)±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
a=\frac{3±1}{2}
-3 ellentettje 3.
a=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{3±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
a=2
4 elosztása a következővel: 2.
a=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{3±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 3.
a=1
2 elosztása a következővel: 2.
a^{2}-3a+2=\left(a-2\right)\left(a-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}