Megoldás a(z) a változóra
a=3
a=11
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a^{2}-14a+33=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-14 ab=33
Az egyenlet megoldásához a^{2}-14a+33 a képlet használatával a^{2}+\left(a+b\right)a+ab=\left(a+a\right)\left(a+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-33 -3,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 33.
-1-33=-34 -3-11=-14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -14.
\left(a-11\right)\left(a-3\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(a+a\right)\left(a+b\right) kifejezést.
a=11 a=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-11=0 és a a-3=0.
a^{2}-14a+33=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-14 ab=1\times 33=33
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+aa+ba+33 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-33 -3,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 33.
-1-33=-34 -3-11=-14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -14.
\left(a^{2}-11a\right)+\left(-3a+33\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}-14a+33) \left(a^{2}-11a\right)+\left(-3a+33\right) alakban.
a\left(a-11\right)-3\left(a-11\right)
A a a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(a-11\right)\left(a-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-11 általános kifejezést a zárójelből.
a=11 a=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-11=0 és a a-3=0.
a^{2}-14a+33=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\times 33}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) 33 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\times 33}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
a=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-132}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 33.
a=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 196 és -132.
a=\frac{-\left(-14\right)±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
a=\frac{14±8}{2}
-14 ellentettje 14.
a=\frac{22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{14±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 8.
a=11
22 elosztása a következővel: 2.
a=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{14±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 14.
a=3
6 elosztása a következővel: 2.
a=11 a=3
Megoldottuk az egyenletet.
a^{2}-14a+33=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
a^{2}-14a+33-33=-33
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 33.
a^{2}-14a=-33
Ha kivonjuk a(z) 33 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
a^{2}-14a+\left(-7\right)^{2}=-33+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-14a+49=-33+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
a^{2}-14a+49=16
Összeadjuk a következőket: -33 és 49.
\left(a-7\right)^{2}=16
Tényezőkre a^{2}-14a+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-7\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-7=4 a-7=-4
Egyszerűsítünk.
a=11 a=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}