Megoldás a(z) Y változóra
Y=2
Y=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-7 ab=10
Az egyenlet megoldásához Y^{2}-7Y+10 a képlet használatával Y^{2}+\left(a+b\right)Y+ab=\left(Y+a\right)\left(Y+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-10 -2,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.
-1-10=-11 -2-5=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(Y-5\right)\left(Y-2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(Y+a\right)\left(Y+b\right) kifejezést.
Y=5 Y=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a Y-5=0 és a Y-2=0.
a+b=-7 ab=1\times 10=10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk Y^{2}+aY+bY+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-10 -2,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.
-1-10=-11 -2-5=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(Y^{2}-5Y\right)+\left(-2Y+10\right)
Átírjuk az értéket (Y^{2}-7Y+10) \left(Y^{2}-5Y\right)+\left(-2Y+10\right) alakban.
Y\left(Y-5\right)-2\left(Y-5\right)
A Y a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(Y-5\right)\left(Y-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) Y-5 általános kifejezést a zárójelből.
Y=5 Y=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a Y-5=0 és a Y-2=0.
Y^{2}-7Y+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 10}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 10}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-40}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -40.
Y=\frac{-\left(-7\right)±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
Y=\frac{7±3}{2}
-7 ellentettje 7.
Y=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (Y=\frac{7±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 3.
Y=5
10 elosztása a következővel: 2.
Y=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (Y=\frac{7±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 7.
Y=2
4 elosztása a következővel: 2.
Y=5 Y=2
Megoldottuk az egyenletet.
Y^{2}-7Y+10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
Y^{2}-7Y+10-10=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
Y^{2}-7Y=-10
Ha kivonjuk a(z) 10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
Y^{2}-7Y+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
Y^{2}-7Y+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
Y^{2}-7Y+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.
\left(Y-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre Y^{2}-7Y+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(Y-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
Y-\frac{7}{2}=\frac{3}{2} Y-\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
Y=5 Y=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}