Y^2-7Y+10=0 megoldása

$$Y ^ { 2 } - 7 Y + 10 = 0$$

Megoldás a(z) Y változóra

$$Y=2$$

$$Y=5$$

A tényezőkre bontás lépései

Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) Y^{2}-7Y+10 kifejezést a(z) Y^{2}+\left(a+b\right)Y+ab=\left(Y+a\right)\left(Y+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.

$$a+b=-7 ab=10$$

Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.

$$-1,-10 -2,-5$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$-1-10=-11 -2-5=-7$$

A megoldás az a pár, amelynek összege -7.

$$a=-5 b=-2$$

Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(Y+a\right)\left(Y+b\right) kifejezést.

$$\left(Y-5\right)\left(Y-2\right)$$

Az egyenlet megoldásainak megoldásához Y-5=0 és Y-2=0.

$$Y=5 Y=2$$

A csoportosítással végzett tényezőkre bontás lépései

Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk Y^{2}+aY+bY+10 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.

$$a+b=-7 ab=1\times 10=10$$

Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.

$$-1,-10 -2,-5$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$-1-10=-11 -2-5=-7$$

A megoldás az a pár, amelynek összege -7.

$$a=-5 b=-2$$

Átírjuk az értéket (Y^{2}-7Y+10) \left(Y^{2}-5Y\right)+\left(-2Y+10\right) alakban.

$$\left(Y^{2}-5Y\right)+\left(-2Y+10\right)$$

Kiemeljük a(z) Y tényezőt az első, a(z) -2 tényezőt pedig a második csoportban.

$$Y\left(Y-5\right)-2\left(Y-5\right)$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) Y-5 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(Y-5\right)\left(Y-2\right)$$

Az egyenlet megoldásainak megoldásához Y-5=0 és Y-2=0.

$$Y=5 Y=2$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$Y^{2}-7Y+10=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 10}}{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: -7.

$$Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 10}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.

$$Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-40}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 49 és -40.

$$Y=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{9}}{2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.

$$Y=\frac{-\left(-7\right)±3}{2}$$

-7 ellentettje 7.

$$Y=\frac{7±3}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (Y=\frac{7±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 3.

$$Y=\frac{10}{2}$$

10 elosztása a következővel: 2.

$$Y=5$$

Megoldjuk az egyenletet (Y=\frac{7±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 7.

$$Y=\frac{4}{2}$$

4 elosztása a következővel: 2.

$$Y=2$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$Y=5 Y=2$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$Y^{2}-7Y+10=0$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.

$$Y^{2}-7Y+10-10=-10$$

Ha kivonjuk a(z) 10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$Y^{2}-7Y=-10$$

Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$Y^{2}-7Y+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$Y^{2}-7Y+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}$$

Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.

$$Y^{2}-7Y+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}$$

A(z) Y^{2}-7Y+\frac{49}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.

$$\left(Y-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(Y-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}$$

Egyszerűsítünk.

$$Y-\frac{7}{2}=\frac{3}{2} Y-\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.

$$Y=5 Y=2$$