Szorzattá alakítás
\left(1-x\right)\left(x-2\right)
Kiértékelés
\left(1-x\right)\left(x-2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=3 ab=-\left(-2\right)=2
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(x-2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+3x-2) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(x-2\right) alakban.
-x\left(x-2\right)+x-2
Emelje ki a(z) -x elemet a(z) -x^{2}+2x kifejezésből.
\left(x-2\right)\left(-x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}+3x-2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-1\right)\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+4\left(-2\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-3±\sqrt{9-8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -2.
x=\frac{-3±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
x=\frac{-3±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{-3±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 1.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -3.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}+3x-2=-\left(x-1\right)\left(x-2\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) 2 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}