Megoldás a(z) D változóra
D=-\frac{5F}{32}
F\neq 0
Megoldás a(z) F változóra
F=-\frac{32D}{5}
D\neq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{F}{0,4}}{D}=-4\times 4
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 4.
\frac{F}{0,4}=-4\times 4D
A változó (D) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: D.
\frac{F}{0,4}=-16D
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4. Az eredmény -16.
-16D=\frac{F}{0,4}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-16D=\frac{5F}{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{-16D}{-16}=\frac{5F}{-16\times 2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -16.
D=\frac{5F}{-16\times 2}
A(z) -16 értékkel való osztás eltünteti a(z) -16 értékkel való szorzást.
D=-\frac{5F}{32}
\frac{5F}{2} elosztása a következővel: -16.
D=-\frac{5F}{32}\text{, }D\neq 0
A változó (D) értéke nem lehet 0.
\frac{\frac{F}{0,4}}{D}=-4\times 4
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 4.
\frac{F}{0,4}=-4\times 4D
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: D.
\frac{F}{0,4}=-16D
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4. Az eredmény -16.
\frac{5}{2}F=-16D
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\frac{5}{2}F}{\frac{5}{2}}=-\frac{16D}{\frac{5}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{5}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
F=-\frac{16D}{\frac{5}{2}}
A(z) \frac{5}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{5}{2} értékkel való szorzást.
F=-\frac{32D}{5}
-16D elosztása a következővel: \frac{5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -16D értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{2} reciprokával.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}