Megoldás a(z) D változóra
D=\frac{\sqrt{2}-1}{T}
T\neq 0
Megoldás a(z) T változóra
T=\frac{\sqrt{2}-1}{D}
D\neq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
DT=\sqrt{1-2\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-\sqrt{2}\right)^{2}).
DT=\sqrt{1-2\sqrt{2}+2}
\sqrt{2} négyzete 2.
DT=\sqrt{3-2\sqrt{2}}
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
TD=\sqrt{3-2\sqrt{2}}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{TD}{T}=\frac{\sqrt{2}-1}{T}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: T.
D=\frac{\sqrt{2}-1}{T}
A(z) T értékkel való osztás eltünteti a(z) T értékkel való szorzást.
DT=\sqrt{1-2\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1-\sqrt{2}\right)^{2}).
DT=\sqrt{1-2\sqrt{2}+2}
\sqrt{2} négyzete 2.
DT=\sqrt{3-2\sqrt{2}}
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
\frac{DT}{D}=\frac{\sqrt{2}-1}{D}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: D.
T=\frac{\sqrt{2}-1}{D}
A(z) D értékkel való osztás eltünteti a(z) D értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}