Megoldás a(z) C_p változóra
C_{p}=\frac{C_{r}TV+RTV+2a}{TV}
R\neq 0\text{ and }T\neq 0\text{ and }V\neq 0
Megoldás a(z) C_r változóra
C_{r}=\frac{C_{p}TV-RTV-2a}{TV}
R\neq 0\text{ and }T\neq 0\text{ and }V\neq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R\left(1+\frac{2a}{RTV}\right)RTV
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: RTV.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\left(1+\frac{2a}{RTV}\right)TV
Összeszorozzuk a következőket: R és R. Az eredmény R^{2}.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\left(\frac{RTV}{RTV}+\frac{2a}{RTV}\right)TV
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{RTV}{RTV}.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\times \frac{RTV+2a}{RTV}TV
Mivel \frac{RTV}{RTV} és \frac{2a}{RTV} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R^{2}\left(RTV+2a\right)}{RTV}TV
Kifejezzük a hányadost (R^{2}\times \frac{RTV+2a}{RTV}) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)}{TV}TV
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: R.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)T}{TV}V
Kifejezzük a hányadost (\frac{R\left(RTV+2a\right)}{TV}T) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)}{V}V
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: T.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)V}{V}
Kifejezzük a hányadost (\frac{R\left(RTV+2a\right)}{V}V) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R\left(RTV+2a\right)
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: V.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=TVR^{2}+2Ra
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: R és RTV+2a.
RTVC_{p}=TVR^{2}+2Ra+C_{r}RTV
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: C_{r}RTV.
RTVC_{p}=C_{r}RTV+2Ra+TVR^{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{RTVC_{p}}{RTV}=\frac{R\left(C_{r}TV+RTV+2a\right)}{RTV}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: RTV.
C_{p}=\frac{R\left(C_{r}TV+RTV+2a\right)}{RTV}
A(z) RTV értékkel való osztás eltünteti a(z) RTV értékkel való szorzást.
C_{p}=C_{r}+R+\frac{2a}{TV}
R\left(TVR+2a+C_{r}TV\right) elosztása a következővel: RTV.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R\left(1+\frac{2a}{RTV}\right)RTV
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: RTV.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\left(1+\frac{2a}{RTV}\right)TV
Összeszorozzuk a következőket: R és R. Az eredmény R^{2}.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\left(\frac{RTV}{RTV}+\frac{2a}{RTV}\right)TV
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{RTV}{RTV}.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R^{2}\times \frac{RTV+2a}{RTV}TV
Mivel \frac{RTV}{RTV} és \frac{2a}{RTV} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R^{2}\left(RTV+2a\right)}{RTV}TV
Kifejezzük a hányadost (R^{2}\times \frac{RTV+2a}{RTV}) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)}{TV}TV
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: R.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)T}{TV}V
Kifejezzük a hányadost (\frac{R\left(RTV+2a\right)}{TV}T) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)}{V}V
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: T.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=\frac{R\left(RTV+2a\right)V}{V}
Kifejezzük a hányadost (\frac{R\left(RTV+2a\right)}{V}V) egyetlen törtként.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=R\left(RTV+2a\right)
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: V.
RTVC_{p}-C_{r}RTV=TVR^{2}+2Ra
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: R és RTV+2a.
-C_{r}RTV=TVR^{2}+2Ra-RTVC_{p}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: RTVC_{p}.
-C_{r}RTV=-C_{p}RTV+2Ra+TVR^{2}
Átrendezzük a tagokat.
\left(-RTV\right)C_{r}=TVR^{2}+2Ra-C_{p}RTV
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-RTV\right)C_{r}}{-RTV}=\frac{R\left(2a+RTV-C_{p}TV\right)}{-RTV}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -RTV.
C_{r}=\frac{R\left(2a+RTV-C_{p}TV\right)}{-RTV}
A(z) -RTV értékkel való osztás eltünteti a(z) -RTV értékkel való szorzást.
C_{r}=C_{p}-R-\frac{2a}{TV}
R\left(-C_{p}TV+2a+TVR\right) elosztása a következővel: -RTV.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}