Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=9 ab=18
Az egyenlet megoldásához x^{2}+9x+18 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,18 2,9 3,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
1+18=19 2+9=11 3+6=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(x+3\right)\left(x+6\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-3 x=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+3=0 és a x+6=0.
a+b=9 ab=1\times 18=18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,18 2,9 3,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
1+18=19 2+9=11 3+6=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(x^{2}+3x\right)+\left(6x+18\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+9x+18) \left(x^{2}+3x\right)+\left(6x+18\right) alakban.
x\left(x+3\right)+6\left(x+3\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(x+3\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=-3 x=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+3=0 és a x+6=0.
x^{2}+9x+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 18}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 18}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81-72}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
x=\frac{-9±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -72.
x=\frac{-9±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 3.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -9.
x=-6
-12 elosztása a következővel: 2.
x=-3 x=-6
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+9x+18=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+9x+18-18=-18
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.
x^{2}+9x=-18
Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+9x+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=-18+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=-18+\frac{81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -18 és \frac{81}{4}.
\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}+9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{2}=\frac{3}{2} x+\frac{9}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=-3 x=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.