Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{1081}+9\approx 41,878564446
x=9-\sqrt{1081}\approx -23,878564446
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1920=\left(2-6-2x\right)\left(20-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 96 és 20. Az eredmény 1920.
1920=\left(-4-2x\right)\left(20-x\right)
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -4.
1920=-80-36x+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-4-2x és 20-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-80-36x+2x^{2}=1920
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-80-36x+2x^{2}-1920=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1920.
-2000-36x+2x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1920 értékből a(z) -80 értéket. Az eredmény -2000.
2x^{2}-36x-2000=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{\left(-36\right)^{2}-4\times 2\left(-2000\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -36 értéket b-be és a(z) -2000 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-4\times 2\left(-2000\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -36.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-8\left(-2000\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296+16000}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -2000.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{17296}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1296 és 16000.
x=\frac{-\left(-36\right)±4\sqrt{1081}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 17296.
x=\frac{36±4\sqrt{1081}}{2\times 2}
-36 ellentettje 36.
x=\frac{36±4\sqrt{1081}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4\sqrt{1081}+36}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{36±4\sqrt{1081}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 36 és 4\sqrt{1081}.
x=\sqrt{1081}+9
36+4\sqrt{1081} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{36-4\sqrt{1081}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{36±4\sqrt{1081}}{4}). ± előjele negatív. 4\sqrt{1081} kivonása a következőből: 36.
x=9-\sqrt{1081}
36-4\sqrt{1081} elosztása a következővel: 4.
x=\sqrt{1081}+9 x=9-\sqrt{1081}
Megoldottuk az egyenletet.
1920=\left(2-6-2x\right)\left(20-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 96 és 20. Az eredmény 1920.
1920=\left(-4-2x\right)\left(20-x\right)
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -4.
1920=-80-36x+2x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-4-2x és 20-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-80-36x+2x^{2}=1920
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-36x+2x^{2}=1920+80
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 80.
-36x+2x^{2}=2000
Összeadjuk a következőket: 1920 és 80. Az eredmény 2000.
2x^{2}-36x=2000
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-36x}{2}=\frac{2000}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{36}{2}\right)x=\frac{2000}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-18x=\frac{2000}{2}
-36 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-18x=1000
2000 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-18x+\left(-9\right)^{2}=1000+\left(-9\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -9. Ezután hozzáadjuk -9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-18x+81=1000+81
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x^{2}-18x+81=1081
Összeadjuk a következőket: 1000 és 81.
\left(x-9\right)^{2}=1081
Tényezőkre x^{2}-18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-9\right)^{2}}=\sqrt{1081}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-9=\sqrt{1081} x-9=-\sqrt{1081}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{1081}+9 x=9-\sqrt{1081}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}