Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{11}}{3}+1\approx 2,105541597
x=-\frac{\sqrt{11}}{3}+1\approx -0,105541597
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}-2-18x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
9x^{2}-18x-2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 9\left(-2\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 9\left(-2\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-36\left(-2\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324+72}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -2.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{396}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 324 és 72.
x=\frac{-\left(-18\right)±6\sqrt{11}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 396.
x=\frac{18±6\sqrt{11}}{2\times 9}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18±6\sqrt{11}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{6\sqrt{11}+18}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±6\sqrt{11}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 6\sqrt{11}.
x=\frac{\sqrt{11}}{3}+1
18+6\sqrt{11} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{18-6\sqrt{11}}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±6\sqrt{11}}{18}). ± előjele negatív. 6\sqrt{11} kivonása a következőből: 18.
x=-\frac{\sqrt{11}}{3}+1
18-6\sqrt{11} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{\sqrt{11}}{3}+1 x=-\frac{\sqrt{11}}{3}+1
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}-2-18x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
9x^{2}-18x=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{9x^{2}-18x}{9}=\frac{2}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\left(-\frac{18}{9}\right)x=\frac{2}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{2}{9}
-18 elosztása a következővel: 9.
x^{2}-2x+1=\frac{2}{9}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{11}{9}
Összeadjuk a következőket: \frac{2}{9} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{11}{9}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{\sqrt{11}}{3} x-1=-\frac{\sqrt{11}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{11}}{3}+1 x=-\frac{\sqrt{11}}{3}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}