Szorzattá alakítás
3\left(x-1\right)\left(3x-2\right)
Kiértékelés
3\left(x-1\right)\left(3x-2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(3x^{2}-5x+2\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=-5 ab=3\times 2=6
Vegyük a következőt: 3x^{2}-5x+2. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(-2x+2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-5x+2) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(-2x+2\right) alakban.
3x\left(x-1\right)-2\left(x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-1\right)\left(3x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(x-1\right)\left(3x-2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
9x^{2}-15x+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 9\times 6}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 9\times 6}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-36\times 6}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-216}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 6.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{9}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 225 és -216.
x=\frac{-\left(-15\right)±3}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{15±3}{2\times 9}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{15±3}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{18}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±3}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 3.
x=1
18 elosztása a következővel: 18.
x=\frac{12}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±3}{18}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 15.
x=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{12}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9x^{2}-15x+6=9\left(x-1\right)\left(x-\frac{2}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
9x^{2}-15x+6=9\left(x-1\right)\times \frac{3x-2}{3}
\frac{2}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9x^{2}-15x+6=3\left(x-1\right)\left(3x-2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 9 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}