Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{5 \sqrt{7} + 7}{9} \approx 2,247639617
x=\frac{7-5\sqrt{7}}{9}\approx -0,692084062
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}-14x-14=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\times 9\left(-14\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) -14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\times 9\left(-14\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-36\left(-14\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196+504}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -14.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{700}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 196 és 504.
x=\frac{-\left(-14\right)±10\sqrt{7}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 700.
x=\frac{14±10\sqrt{7}}{2\times 9}
-14 ellentettje 14.
x=\frac{14±10\sqrt{7}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{10\sqrt{7}+14}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±10\sqrt{7}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 10\sqrt{7}.
x=\frac{5\sqrt{7}+7}{9}
14+10\sqrt{7} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{14-10\sqrt{7}}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±10\sqrt{7}}{18}). ± előjele negatív. 10\sqrt{7} kivonása a következőből: 14.
x=\frac{7-5\sqrt{7}}{9}
14-10\sqrt{7} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{5\sqrt{7}+7}{9} x=\frac{7-5\sqrt{7}}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}-14x-14=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
9x^{2}-14x-14-\left(-14\right)=-\left(-14\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 14.
9x^{2}-14x=-\left(-14\right)
Ha kivonjuk a(z) -14 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
9x^{2}-14x=14
-14 kivonása a következőből: 0.
\frac{9x^{2}-14x}{9}=\frac{14}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}-\frac{14}{9}x=\frac{14}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{14}{9}x+\left(-\frac{7}{9}\right)^{2}=\frac{14}{9}+\left(-\frac{7}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{14}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{9}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{14}{9}x+\frac{49}{81}=\frac{14}{9}+\frac{49}{81}
A(z) -\frac{7}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{14}{9}x+\frac{49}{81}=\frac{175}{81}
\frac{14}{9} és \frac{49}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{9}\right)^{2}=\frac{175}{81}
Tényezőkre x^{2}-\frac{14}{9}x+\frac{49}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{175}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{9}=\frac{5\sqrt{7}}{9} x-\frac{7}{9}=-\frac{5\sqrt{7}}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5\sqrt{7}+7}{9} x=\frac{7-5\sqrt{7}}{9}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}