Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{3}\approx -0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}+6x+10-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
9x^{2}+6x+1=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 1.
a+b=6 ab=9\times 1=9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,9 3,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 9.
1+9=10 3+3=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(9x^{2}+3x\right)+\left(3x+1\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}+6x+1) \left(9x^{2}+3x\right)+\left(3x+1\right) alakban.
3x\left(3x+1\right)+3x+1
Emelje ki a(z) 3x elemet a(z) 9x^{2}+3x kifejezésből.
\left(3x+1\right)\left(3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x+1 általános kifejezést a zárójelből.
\left(3x+1\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-\frac{1}{3}
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: 3x+1=0.
9x^{2}+6x+10=9
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
9x^{2}+6x+10-9=9-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
9x^{2}+6x+10-9=0
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
9x^{2}+6x+1=0
9 kivonása a következőből: 10.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 9}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 9}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{0}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 36 és -36.
x=-\frac{6}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{6}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-6}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9x^{2}+6x+10=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
9x^{2}+6x+10-10=9-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
9x^{2}+6x=9-10
Ha kivonjuk a(z) 10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
9x^{2}+6x=-1
10 kivonása a következőből: 9.
\frac{9x^{2}+6x}{9}=-\frac{1}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{6}{9}x=-\frac{1}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=-\frac{1}{9}
A törtet (\frac{6}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=-\frac{1}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{-1+1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=0
-\frac{1}{9} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=0 x+\frac{1}{3}=0
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{3} x=-\frac{1}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.
x=-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}