Szorzattá alakítás
3\left(x+2\right)\left(3x+7\right)
Kiértékelés
3\left(x+2\right)\left(3x+7\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(3x^{2}+13x+14\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=13 ab=3\times 14=42
Vegyük a következőt: 3x^{2}+13x+14. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,42 2,21 3,14 6,7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 42.
1+42=43 2+21=23 3+14=17 6+7=13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(3x^{2}+6x\right)+\left(7x+14\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+13x+14) \left(3x^{2}+6x\right)+\left(7x+14\right) alakban.
3x\left(x+2\right)+7\left(x+2\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(x+2\right)\left(3x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+2 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(x+2\right)\left(3x+7\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
9x^{2}+39x+42=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-39±\sqrt{39^{2}-4\times 9\times 42}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-39±\sqrt{1521-4\times 9\times 42}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 39.
x=\frac{-39±\sqrt{1521-36\times 42}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-39±\sqrt{1521-1512}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 42.
x=\frac{-39±\sqrt{9}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 1521 és -1512.
x=\frac{-39±3}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-39±3}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=-\frac{36}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-39±3}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -39 és 3.
x=-2
-36 elosztása a következővel: 18.
x=-\frac{42}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-39±3}{18}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -39.
x=-\frac{7}{3}
A törtet (\frac{-42}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9x^{2}+39x+42=9\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-\left(-\frac{7}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{7}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
9x^{2}+39x+42=9\left(x+2\right)\left(x+\frac{7}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
9x^{2}+39x+42=9\left(x+2\right)\times \frac{3x+7}{3}
\frac{7}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9x^{2}+39x+42=3\left(x+2\right)\left(3x+7\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 9 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}