Szorzattá alakítás
\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)
Kiértékelés
\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=15 ab=9\times 4=36
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,36 2,18 3,12 4,9 6,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
1+36=37 2+18=20 3+12=15 4+9=13 6+6=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 15.
\left(9x^{2}+3x\right)+\left(12x+4\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}+15x+4) \left(9x^{2}+3x\right)+\left(12x+4\right) alakban.
3x\left(3x+1\right)+4\left(3x+1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x+1 általános kifejezést a zárójelből.
9x^{2}+15x+4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-15±\sqrt{15^{2}-4\times 9\times 4}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-15±\sqrt{225-4\times 9\times 4}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 15.
x=\frac{-15±\sqrt{225-36\times 4}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-15±\sqrt{225-144}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 4.
x=\frac{-15±\sqrt{81}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 225 és -144.
x=\frac{-15±9}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{-15±9}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=-\frac{6}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-15±9}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -15 és 9.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-6}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-15±9}{18}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -15.
x=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-24}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9x^{2}+15x+4=9\left(x-\left(-\frac{1}{3}\right)\right)\left(x-\left(-\frac{4}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{4}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
9x^{2}+15x+4=9\left(x+\frac{1}{3}\right)\left(x+\frac{4}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
9x^{2}+15x+4=9\times \frac{3x+1}{3}\left(x+\frac{4}{3}\right)
\frac{1}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9x^{2}+15x+4=9\times \frac{3x+1}{3}\times \frac{3x+4}{3}
\frac{4}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9x^{2}+15x+4=9\times \frac{\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)}{3\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3x+1}{3} és \frac{3x+4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9x^{2}+15x+4=9\times \frac{\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)}{9}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 3.
9x^{2}+15x+4=\left(3x+1\right)\left(3x+4\right)
A legnagyobb közös osztó (9) kiejtése itt: 9 és 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}