Szorzattá alakítás
\left(3g+5\right)^{2}
Kiértékelés
\left(3g+5\right)^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=30 ab=9\times 25=225
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9g^{2}+ag+bg+25 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,225 3,75 5,45 9,25 15,15
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 225.
1+225=226 3+75=78 5+45=50 9+25=34 15+15=30
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=15 b=15
A megoldás az a pár, amelynek összege 30.
\left(9g^{2}+15g\right)+\left(15g+25\right)
Átírjuk az értéket (9g^{2}+30g+25) \left(9g^{2}+15g\right)+\left(15g+25\right) alakban.
3g\left(3g+5\right)+5\left(3g+5\right)
A 3g a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(3g+5\right)\left(3g+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3g+5 általános kifejezést a zárójelből.
\left(3g+5\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
factor(9g^{2}+30g+25)
Ez a háromtagú kifejezés teljes négyzet alakban van, esetleg meg van szorozva egy közös tényezővel. A teljes négyzet szorzattá alakításához ki kell számolni az első és az utolsó tag négyzetgyökét.
gcf(9,30,25)=1
Megkeressük az együtthatók legnagyobb közös osztóját.
\sqrt{9g^{2}}=3g
Négyzetgyököt vonunk az első, 9g^{2} tagból.
\sqrt{25}=5
Négyzetgyököt vonunk az utolsó, 25 tagból.
\left(3g+5\right)^{2}
A trinom teljes négyzet annak a binomnak a négyzete, amely az első és az utolsó tag négyzetgyökének összege vagy különbsége, ahol az előjelet a trinom középső tagjának előjele adja meg.
9g^{2}+30g+25=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
g=\frac{-30±\sqrt{30^{2}-4\times 9\times 25}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
g=\frac{-30±\sqrt{900-4\times 9\times 25}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 30.
g=\frac{-30±\sqrt{900-36\times 25}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
g=\frac{-30±\sqrt{900-900}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 25.
g=\frac{-30±\sqrt{0}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 900 és -900.
g=\frac{-30±0}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
g=\frac{-30±0}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
9g^{2}+30g+25=9\left(g-\left(-\frac{5}{3}\right)\right)\left(g-\left(-\frac{5}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{5}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
9g^{2}+30g+25=9\left(g+\frac{5}{3}\right)\left(g+\frac{5}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
9g^{2}+30g+25=9\times \frac{3g+5}{3}\left(g+\frac{5}{3}\right)
\frac{5}{3} és g összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9g^{2}+30g+25=9\times \frac{3g+5}{3}\times \frac{3g+5}{3}
\frac{5}{3} és g összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9g^{2}+30g+25=9\times \frac{\left(3g+5\right)\left(3g+5\right)}{3\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3g+5}{3} és \frac{3g+5}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9g^{2}+30g+25=9\times \frac{\left(3g+5\right)\left(3g+5\right)}{9}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 3.
9g^{2}+30g+25=\left(3g+5\right)\left(3g+5\right)
A legnagyobb közös osztó (9) kiejtése itt: 9 és 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}