Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{5}{3} = 1\frac{2}{3} \approx 1,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-30 ab=9\times 25=225
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx+25 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-225 -3,-75 -5,-45 -9,-25 -15,-15
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 225.
-1-225=-226 -3-75=-78 -5-45=-50 -9-25=-34 -15-15=-30
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=-15
A megoldás az a pár, amelynek összege -30.
\left(9x^{2}-15x\right)+\left(-15x+25\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}-30x+25) \left(9x^{2}-15x\right)+\left(-15x+25\right) alakban.
3x\left(3x-5\right)-5\left(3x-5\right)
Kiemeljük a(z) 3x tényezőt az első, a(z) -5 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(3x-5\right)\left(3x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-5 általános kifejezést a zárójelből.
\left(3x-5\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=\frac{5}{3}
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: 3x-5=0.
9x^{2}-30x+25=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{\left(-30\right)^{2}-4\times 9\times 25}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) -30 értéket b-be és a(z) 25 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4\times 9\times 25}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -30.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-36\times 25}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-900}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 25.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{0}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 900 és -900.
x=-\frac{-30}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{30}{2\times 9}
-30 ellentettje 30.
x=\frac{30}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{30}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9x^{2}-30x+25=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
9x^{2}-30x+25-25=-25
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 25.
9x^{2}-30x=-25
Ha kivonjuk a(z) 25 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{9x^{2}-30x}{9}=-\frac{25}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\left(-\frac{30}{9}\right)x=-\frac{25}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{10}{3}x=-\frac{25}{9}
A törtet (\frac{-30}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}=-\frac{25}{9}+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{10}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=\frac{-25+25}{9}
A(z) -\frac{5}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=0
-\frac{25}{9} és \frac{25}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}=0
A(z) x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{3}=0 x-\frac{5}{3}=0
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{3} x=\frac{5}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{3}.
x=\frac{5}{3}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}