Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x = \frac{10}{9} = 1\frac{1}{9} \approx 1,111111111
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=26 ab=9\left(-40\right)=-360
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx-40 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,360 -2,180 -3,120 -4,90 -5,72 -6,60 -8,45 -9,40 -10,36 -12,30 -15,24 -18,20
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -360.
-1+360=359 -2+180=178 -3+120=117 -4+90=86 -5+72=67 -6+60=54 -8+45=37 -9+40=31 -10+36=26 -12+30=18 -15+24=9 -18+20=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=36
A megoldás az a pár, amelynek összege 26.
\left(9x^{2}-10x\right)+\left(36x-40\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}+26x-40) \left(9x^{2}-10x\right)+\left(36x-40\right) alakban.
x\left(9x-10\right)+4\left(9x-10\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(9x-10\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 9x-10 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{10}{9} x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 9x-10=0 és a x+4=0.
9x^{2}+26x-40=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-26±\sqrt{26^{2}-4\times 9\left(-40\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 26 értéket b-be és a(z) -40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-26±\sqrt{676-4\times 9\left(-40\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 26.
x=\frac{-26±\sqrt{676-36\left(-40\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-26±\sqrt{676+1440}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -40.
x=\frac{-26±\sqrt{2116}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 676 és 1440.
x=\frac{-26±46}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2116.
x=\frac{-26±46}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{20}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-26±46}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -26 és 46.
x=\frac{10}{9}
A törtet (\frac{20}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{72}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-26±46}{18}). ± előjele negatív. 46 kivonása a következőből: -26.
x=-4
-72 elosztása a következővel: 18.
x=\frac{10}{9} x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}+26x-40=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
9x^{2}+26x-40-\left(-40\right)=-\left(-40\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 40.
9x^{2}+26x=-\left(-40\right)
Ha kivonjuk a(z) -40 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
9x^{2}+26x=40
-40 kivonása a következőből: 0.
\frac{9x^{2}+26x}{9}=\frac{40}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{26}{9}x=\frac{40}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\left(\frac{13}{9}\right)^{2}=\frac{40}{9}+\left(\frac{13}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{26}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{13}{9}. Ezután hozzáadjuk \frac{13}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}=\frac{40}{9}+\frac{169}{81}
A(z) \frac{13}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}=\frac{529}{81}
\frac{40}{9} és \frac{169}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{13}{9}\right)^{2}=\frac{529}{81}
Tényezőkre x^{2}+\frac{26}{9}x+\frac{169}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{13}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{13}{9}=\frac{23}{9} x+\frac{13}{9}=-\frac{23}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{10}{9} x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{13}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}