Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{186}-25}{3}\approx 0,758787798
x=\frac{-2\sqrt{186}-25}{3}\approx -17,425454465
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}+150x-119=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-150±\sqrt{150^{2}-4\times 9\left(-119\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 150 értéket b-be és a(z) -119 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-150±\sqrt{22500-4\times 9\left(-119\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 150.
x=\frac{-150±\sqrt{22500-36\left(-119\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-150±\sqrt{22500+4284}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -119.
x=\frac{-150±\sqrt{26784}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 22500 és 4284.
x=\frac{-150±12\sqrt{186}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 26784.
x=\frac{-150±12\sqrt{186}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{12\sqrt{186}-150}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-150±12\sqrt{186}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -150 és 12\sqrt{186}.
x=\frac{2\sqrt{186}-25}{3}
-150+12\sqrt{186} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-12\sqrt{186}-150}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-150±12\sqrt{186}}{18}). ± előjele negatív. 12\sqrt{186} kivonása a következőből: -150.
x=\frac{-2\sqrt{186}-25}{3}
-150-12\sqrt{186} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{2\sqrt{186}-25}{3} x=\frac{-2\sqrt{186}-25}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}+150x-119=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
9x^{2}+150x-119-\left(-119\right)=-\left(-119\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 119.
9x^{2}+150x=-\left(-119\right)
Ha kivonjuk a(z) -119 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
9x^{2}+150x=119
-119 kivonása a következőből: 0.
\frac{9x^{2}+150x}{9}=\frac{119}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{150}{9}x=\frac{119}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{50}{3}x=\frac{119}{9}
A törtet (\frac{150}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{50}{3}x+\left(\frac{25}{3}\right)^{2}=\frac{119}{9}+\left(\frac{25}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{50}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{25}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{25}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{50}{3}x+\frac{625}{9}=\frac{119+625}{9}
A(z) \frac{25}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{50}{3}x+\frac{625}{9}=\frac{248}{3}
\frac{119}{9} és \frac{625}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{25}{3}\right)^{2}=\frac{248}{3}
Tényezőkre x^{2}+\frac{50}{3}x+\frac{625}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{25}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{248}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{25}{3}=\frac{2\sqrt{186}}{3} x+\frac{25}{3}=-\frac{2\sqrt{186}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{186}-25}{3} x=\frac{-2\sqrt{186}-25}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{25}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}