Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{91} + 1}{3} \approx 3,513130671
x=\frac{1-\sqrt{91}}{3}\approx -2,846464005
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{3}{2}x^{2}-x=15
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
\frac{3}{2}x^{2}-x-15=15-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
\frac{3}{2}x^{2}-x-15=0
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times \frac{3}{2}\left(-15\right)}}{2\times \frac{3}{2}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-6\left(-15\right)}}{2\times \frac{3}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{3}{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+90}}{2\times \frac{3}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -6 és -15.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{91}}{2\times \frac{3}{2}}
Összeadjuk a következőket: 1 és 90.
x=\frac{1±\sqrt{91}}{2\times \frac{3}{2}}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±\sqrt{91}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{3}{2}.
x=\frac{\sqrt{91}+1}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{91}}{3}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{91}.
x=\frac{1-\sqrt{91}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{91}}{3}). ± előjele negatív. \sqrt{91} kivonása a következőből: 1.
x=\frac{\sqrt{91}+1}{3} x=\frac{1-\sqrt{91}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{3}{2}x^{2}-x=15
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{\frac{3}{2}x^{2}-x}{\frac{3}{2}}=\frac{15}{\frac{3}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{3}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x^{2}+\left(-\frac{1}{\frac{3}{2}}\right)x=\frac{15}{\frac{3}{2}}
A(z) \frac{3}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{3}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{15}{\frac{3}{2}}
-1 elosztása a következővel: \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{2} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{3}x=10
15 elosztása a következővel: \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 15 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{2} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=10+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=10+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{91}{9}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{1}{9}.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{91}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{91}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{\sqrt{91}}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{\sqrt{91}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{91}+1}{3} x=\frac{1-\sqrt{91}}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}