Megoldás a(z) m változóra
m=-2
m=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9+3m-m^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
9+3m-m^{2}+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
10+3m-m^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 9 és 1. Az eredmény 10.
-m^{2}+3m+10=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=3 ab=-10=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -m^{2}+am+bm+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,10 -2,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
-1+10=9 -2+5=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(-m^{2}+5m\right)+\left(-2m+10\right)
Átírjuk az értéket (-m^{2}+3m+10) \left(-m^{2}+5m\right)+\left(-2m+10\right) alakban.
-m\left(m-5\right)-2\left(m-5\right)
A -m a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(m-5\right)\left(-m-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) m-5 általános kifejezést a zárójelből.
m=5 m=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a m-5=0 és a -m-2=0.
9+3m-m^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
9+3m-m^{2}+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
10+3m-m^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 9 és 1. Az eredmény 10.
-m^{2}+3m+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
m=\frac{-3±\sqrt{9+4\times 10}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
m=\frac{-3±\sqrt{9+40}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 10.
m=\frac{-3±\sqrt{49}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és 40.
m=\frac{-3±7}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
m=\frac{-3±7}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
m=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-3±7}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 7.
m=-2
4 elosztása a következővel: -2.
m=-\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-3±7}{-2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -3.
m=5
-10 elosztása a következővel: -2.
m=-2 m=5
Megoldottuk az egyenletet.
9+3m-m^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
3m-m^{2}=-1-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
3m-m^{2}=-10
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -10.
-m^{2}+3m=-10
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-m^{2}+3m}{-1}=-\frac{10}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
m^{2}+\frac{3}{-1}m=-\frac{10}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
m^{2}-3m=-\frac{10}{-1}
3 elosztása a következővel: -1.
m^{2}-3m=10
-10 elosztása a következővel: -1.
m^{2}-3m+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=10+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-3m+\frac{9}{4}=10+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}-3m+\frac{9}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{9}{4}.
\left(m-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre m^{2}-3m+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-\frac{3}{2}=\frac{7}{2} m-\frac{3}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
m=5 m=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}