Megoldás a(z) m változóra
m = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
m=-3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
m\times 9+3mm=m^{2}-9
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: m.
m\times 9+3m^{2}=m^{2}-9
Összeszorozzuk a következőket: m és m. Az eredmény m^{2}.
m\times 9+3m^{2}-m^{2}=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m\times 9+2m^{2}=-9
Összevonjuk a következőket: 3m^{2} és -m^{2}. Az eredmény 2m^{2}.
m\times 9+2m^{2}+9=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9.
2m^{2}+9m+9=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=9 ab=2\times 9=18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2m^{2}+am+bm+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,18 2,9 3,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
1+18=19 2+9=11 3+6=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(2m^{2}+3m\right)+\left(6m+9\right)
Átírjuk az értéket (2m^{2}+9m+9) \left(2m^{2}+3m\right)+\left(6m+9\right) alakban.
m\left(2m+3\right)+3\left(2m+3\right)
A m a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2m+3\right)\left(m+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2m+3 általános kifejezést a zárójelből.
m=-\frac{3}{2} m=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2m+3=0 és a m+3=0.
m\times 9+3mm=m^{2}-9
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: m.
m\times 9+3m^{2}=m^{2}-9
Összeszorozzuk a következőket: m és m. Az eredmény m^{2}.
m\times 9+3m^{2}-m^{2}=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m\times 9+2m^{2}=-9
Összevonjuk a következőket: 3m^{2} és -m^{2}. Az eredmény 2m^{2}.
m\times 9+2m^{2}+9=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9.
2m^{2}+9m+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 2\times 9}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 2\times 9}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
m=\frac{-9±\sqrt{81-8\times 9}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
m=\frac{-9±\sqrt{81-72}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 9.
m=\frac{-9±\sqrt{9}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -72.
m=\frac{-9±3}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
m=\frac{-9±3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
m=-\frac{6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-9±3}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 3.
m=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
m=-\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-9±3}{4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -9.
m=-3
-12 elosztása a következővel: 4.
m=-\frac{3}{2} m=-3
Megoldottuk az egyenletet.
m\times 9+3mm=m^{2}-9
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: m.
m\times 9+3m^{2}=m^{2}-9
Összeszorozzuk a következőket: m és m. Az eredmény m^{2}.
m\times 9+3m^{2}-m^{2}=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m\times 9+2m^{2}=-9
Összevonjuk a következőket: 3m^{2} és -m^{2}. Az eredmény 2m^{2}.
2m^{2}+9m=-9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2m^{2}+9m}{2}=-\frac{9}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
m^{2}+\frac{9}{2}m=-\frac{9}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
m^{2}+\frac{9}{2}m+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}=-\frac{9}{2}+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+\frac{9}{2}m+\frac{81}{16}=-\frac{9}{2}+\frac{81}{16}
A(z) \frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}+\frac{9}{2}m+\frac{81}{16}=\frac{9}{16}
-\frac{9}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(m+\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre m^{2}+\frac{9}{2}m+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+\frac{9}{4}=\frac{3}{4} m+\frac{9}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
m=-\frac{3}{2} m=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}