Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{3+\sqrt{3551}i}{89}\approx 0,033707865+0,669553569i
x=\frac{-\sqrt{3551}i+3}{89}\approx 0,033707865-0,669553569i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
89x^{2}-6x+40=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 89\times 40}}{2\times 89}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 89 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 89\times 40}}{2\times 89}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-356\times 40}}{2\times 89}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 89.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-14240}}{2\times 89}
Összeszorozzuk a következőket: -356 és 40.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{-14204}}{2\times 89}
Összeadjuk a következőket: 36 és -14240.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{3551}i}{2\times 89}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -14204.
x=\frac{6±2\sqrt{3551}i}{2\times 89}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{3551}i}{178}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 89.
x=\frac{6+2\sqrt{3551}i}{178}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{3551}i}{178}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2i\sqrt{3551}.
x=\frac{3+\sqrt{3551}i}{89}
6+2i\sqrt{3551} elosztása a következővel: 178.
x=\frac{-2\sqrt{3551}i+6}{178}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{3551}i}{178}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{3551} kivonása a következőből: 6.
x=\frac{-\sqrt{3551}i+3}{89}
6-2i\sqrt{3551} elosztása a következővel: 178.
x=\frac{3+\sqrt{3551}i}{89} x=\frac{-\sqrt{3551}i+3}{89}
Megoldottuk az egyenletet.
89x^{2}-6x+40=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
89x^{2}-6x+40-40=-40
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 40.
89x^{2}-6x=-40
Ha kivonjuk a(z) 40 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{89x^{2}-6x}{89}=-\frac{40}{89}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 89.
x^{2}-\frac{6}{89}x=-\frac{40}{89}
A(z) 89 értékkel való osztás eltünteti a(z) 89 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{6}{89}x+\left(-\frac{3}{89}\right)^{2}=-\frac{40}{89}+\left(-\frac{3}{89}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{6}{89} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{89}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{89} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{6}{89}x+\frac{9}{7921}=-\frac{40}{89}+\frac{9}{7921}
A(z) -\frac{3}{89} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{6}{89}x+\frac{9}{7921}=-\frac{3551}{7921}
-\frac{40}{89} és \frac{9}{7921} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{89}\right)^{2}=-\frac{3551}{7921}
Tényezőkre x^{2}-\frac{6}{89}x+\frac{9}{7921}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{89}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{3551}{7921}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{89}=\frac{\sqrt{3551}i}{89} x-\frac{3}{89}=-\frac{\sqrt{3551}i}{89}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3+\sqrt{3551}i}{89} x=\frac{-\sqrt{3551}i+3}{89}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{89}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}