Szorzattá alakítás
-\left(x-8\right)\left(x+1\right)
Kiértékelés
-\left(x-8\right)\left(x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+7x+8
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=7 ab=-8=-8
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(-x^{2}+8x\right)+\left(-x+8\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+7x+8) \left(-x^{2}+8x\right)+\left(-x+8\right) alakban.
-x\left(x-8\right)-\left(x-8\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-8\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-8 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}+7x+8=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49+4\times 8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-7±\sqrt{49+32}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-7±\sqrt{81}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és 32.
x=\frac{-7±9}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{-7±9}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±9}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 9.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{16}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±9}{-2}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -7.
x=8
-16 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}+7x+8=-\left(x-\left(-1\right)\right)\left(x-8\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) 8 értéket pedig x_{2} helyére.
-x^{2}+7x+8=-\left(x+1\right)\left(x-8\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}