Szorzattá alakítás
\left(2v+5\right)\left(4v+3\right)
Kiértékelés
\left(2v+5\right)\left(4v+3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=26 ab=8\times 15=120
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 8v^{2}+av+bv+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,120 2,60 3,40 4,30 5,24 6,20 8,15 10,12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 120.
1+120=121 2+60=62 3+40=43 4+30=34 5+24=29 6+20=26 8+15=23 10+12=22
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 26.
\left(8v^{2}+6v\right)+\left(20v+15\right)
Átírjuk az értéket (8v^{2}+26v+15) \left(8v^{2}+6v\right)+\left(20v+15\right) alakban.
2v\left(4v+3\right)+5\left(4v+3\right)
A 2v a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(4v+3\right)\left(2v+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4v+3 általános kifejezést a zárójelből.
8v^{2}+26v+15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
v=\frac{-26±\sqrt{26^{2}-4\times 8\times 15}}{2\times 8}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-26±\sqrt{676-4\times 8\times 15}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: 26.
v=\frac{-26±\sqrt{676-32\times 15}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
v=\frac{-26±\sqrt{676-480}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és 15.
v=\frac{-26±\sqrt{196}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 676 és -480.
v=\frac{-26±14}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
v=\frac{-26±14}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
v=-\frac{12}{16}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-26±14}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -26 és 14.
v=-\frac{3}{4}
A törtet (\frac{-12}{16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
v=-\frac{40}{16}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-26±14}{16}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -26.
v=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-40}{16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
8v^{2}+26v+15=8\left(v-\left(-\frac{3}{4}\right)\right)\left(v-\left(-\frac{5}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{3}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
8v^{2}+26v+15=8\left(v+\frac{3}{4}\right)\left(v+\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
8v^{2}+26v+15=8\times \frac{4v+3}{4}\left(v+\frac{5}{2}\right)
\frac{3}{4} és v összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8v^{2}+26v+15=8\times \frac{4v+3}{4}\times \frac{2v+5}{2}
\frac{5}{2} és v összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8v^{2}+26v+15=8\times \frac{\left(4v+3\right)\left(2v+5\right)}{4\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4v+3}{4} és \frac{2v+5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8v^{2}+26v+15=8\times \frac{\left(4v+3\right)\left(2v+5\right)}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
8v^{2}+26v+15=\left(4v+3\right)\left(2v+5\right)
A legnagyobb közös osztó (8) kiejtése itt: 8 és 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}