Megoldás a(z) t változóra
t = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
t=\frac{1}{4}=0,25
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=10 ab=8\left(-3\right)=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 8t^{2}+at+bt-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,24 -2,12 -3,8 -4,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
-1+24=23 -2+12=10 -3+8=5 -4+6=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(8t^{2}-2t\right)+\left(12t-3\right)
Átírjuk az értéket (8t^{2}+10t-3) \left(8t^{2}-2t\right)+\left(12t-3\right) alakban.
2t\left(4t-1\right)+3\left(4t-1\right)
A 2t a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(4t-1\right)\left(2t+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4t-1 általános kifejezést a zárójelből.
t=\frac{1}{4} t=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4t-1=0 és a 2t+3=0.
8t^{2}+10t-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 8\left(-3\right)}}{2\times 8}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 8 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 8\left(-3\right)}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
t=\frac{-10±\sqrt{100-32\left(-3\right)}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
t=\frac{-10±\sqrt{100+96}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és -3.
t=\frac{-10±\sqrt{196}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 100 és 96.
t=\frac{-10±14}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
t=\frac{-10±14}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
t=\frac{4}{16}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-10±14}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 14.
t=\frac{1}{4}
A törtet (\frac{4}{16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
t=-\frac{24}{16}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-10±14}{16}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -10.
t=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-24}{16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
t=\frac{1}{4} t=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
8t^{2}+10t-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
8t^{2}+10t-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
8t^{2}+10t=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
8t^{2}+10t=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{8t^{2}+10t}{8}=\frac{3}{8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 8.
t^{2}+\frac{10}{8}t=\frac{3}{8}
A(z) 8 értékkel való osztás eltünteti a(z) 8 értékkel való szorzást.
t^{2}+\frac{5}{4}t=\frac{3}{8}
A törtet (\frac{10}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}+\frac{5}{4}t+\left(\frac{5}{8}\right)^{2}=\frac{3}{8}+\left(\frac{5}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+\frac{5}{4}t+\frac{25}{64}=\frac{3}{8}+\frac{25}{64}
A(z) \frac{5}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}+\frac{5}{4}t+\frac{25}{64}=\frac{49}{64}
\frac{3}{8} és \frac{25}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t+\frac{5}{8}\right)^{2}=\frac{49}{64}
Tényezőkre t^{2}+\frac{5}{4}t+\frac{25}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+\frac{5}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+\frac{5}{8}=\frac{7}{8} t+\frac{5}{8}=-\frac{7}{8}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{1}{4} t=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}