Megoldás a(z) q változóra
q=1+\frac{1}{2}i=1+0,5i
q=1-\frac{1}{2}i=1-0,5i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
8q^{2}-16q+10=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 8q és q-2.
q=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 8\times 10}}{2\times 8}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 8 értéket a-ba, a(z) -16 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
q=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 8\times 10}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
q=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-32\times 10}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
q=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-320}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és 10.
q=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{-64}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 256 és -320.
q=\frac{-\left(-16\right)±8i}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -64.
q=\frac{16±8i}{2\times 8}
-16 ellentettje 16.
q=\frac{16±8i}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
q=\frac{16+8i}{16}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{16±8i}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 8i.
q=1+\frac{1}{2}i
16+8i elosztása a következővel: 16.
q=\frac{16-8i}{16}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{16±8i}{16}). ± előjele negatív. 8i kivonása a következőből: 16.
q=1-\frac{1}{2}i
16-8i elosztása a következővel: 16.
q=1+\frac{1}{2}i q=1-\frac{1}{2}i
Megoldottuk az egyenletet.
8q^{2}-16q+10=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 8q és q-2.
8q^{2}-16q=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{8q^{2}-16q}{8}=-\frac{10}{8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 8.
q^{2}+\left(-\frac{16}{8}\right)q=-\frac{10}{8}
A(z) 8 értékkel való osztás eltünteti a(z) 8 értékkel való szorzást.
q^{2}-2q=-\frac{10}{8}
-16 elosztása a következővel: 8.
q^{2}-2q=-\frac{5}{4}
A törtet (\frac{-10}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
q^{2}-2q+1=-\frac{5}{4}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
q^{2}-2q+1=-\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -\frac{5}{4} és 1.
\left(q-1\right)^{2}=-\frac{1}{4}
Tényezőkre q^{2}-2q+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(q-1\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
q-1=\frac{1}{2}i q-1=-\frac{1}{2}i
Egyszerűsítünk.
q=1+\frac{1}{2}i q=1-\frac{1}{2}i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}