Szorzattá alakítás
\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)
Kiértékelés
\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=-2 pq=8\left(-3\right)=-24
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 8b^{2}+pb+qb-3 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-24 2,-12 3,-8 4,-6
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
1-24=-23 2-12=-10 3-8=-5 4-6=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-6 q=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(8b^{2}-6b\right)+\left(4b-3\right)
Átírjuk az értéket (8b^{2}-2b-3) \left(8b^{2}-6b\right)+\left(4b-3\right) alakban.
2b\left(4b-3\right)+4b-3
Emelje ki a(z) 2b elemet a(z) 8b^{2}-6b kifejezésből.
\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4b-3 általános kifejezést a zárójelből.
8b^{2}-2b-3=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 8\left(-3\right)}}{2\times 8}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 8\left(-3\right)}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
b=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-32\left(-3\right)}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
b=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+96}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és -3.
b=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{100}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
b=\frac{-\left(-2\right)±10}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
b=\frac{2±10}{2\times 8}
-2 ellentettje 2.
b=\frac{2±10}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
b=\frac{12}{16}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{2±10}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 10.
b=\frac{3}{4}
A törtet (\frac{12}{16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
b=-\frac{8}{16}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{2±10}{16}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 2.
b=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-8}{16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
8b^{2}-2b-3=8\left(b-\frac{3}{4}\right)\left(b-\left(-\frac{1}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{1}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
8b^{2}-2b-3=8\left(b-\frac{3}{4}\right)\left(b+\frac{1}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
8b^{2}-2b-3=8\times \frac{4b-3}{4}\left(b+\frac{1}{2}\right)
\frac{3}{4} kivonása a következőből: b: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8b^{2}-2b-3=8\times \frac{4b-3}{4}\times \frac{2b+1}{2}
\frac{1}{2} és b összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8b^{2}-2b-3=8\times \frac{\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)}{4\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4b-3}{4} és \frac{2b+1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
8b^{2}-2b-3=8\times \frac{\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
8b^{2}-2b-3=\left(4b-3\right)\left(2b+1\right)
A legnagyobb közös osztó (8) kiejtése itt: 8 és 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}