Megoldás a(z) y változóra
y=2
y=\frac{4}{11}\approx 0,363636364
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
11y^{2}-26y+8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-26 ab=11\times 8=88
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 11y^{2}+ay+by+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-88 -2,-44 -4,-22 -8,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 88.
-1-88=-89 -2-44=-46 -4-22=-26 -8-11=-19
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-22 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -26.
\left(11y^{2}-22y\right)+\left(-4y+8\right)
Átírjuk az értéket (11y^{2}-26y+8) \left(11y^{2}-22y\right)+\left(-4y+8\right) alakban.
11y\left(y-2\right)-4\left(y-2\right)
A 11y a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(y-2\right)\left(11y-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-2 általános kifejezést a zárójelből.
y=2 y=\frac{4}{11}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-2=0 és a 11y-4=0.
11y^{2}-26y+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-26\right)±\sqrt{\left(-26\right)^{2}-4\times 11\times 8}}{2\times 11}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 11 értéket a-ba, a(z) -26 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-26\right)±\sqrt{676-4\times 11\times 8}}{2\times 11}
Négyzetre emeljük a következőt: -26.
y=\frac{-\left(-26\right)±\sqrt{676-44\times 8}}{2\times 11}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 11.
y=\frac{-\left(-26\right)±\sqrt{676-352}}{2\times 11}
Összeszorozzuk a következőket: -44 és 8.
y=\frac{-\left(-26\right)±\sqrt{324}}{2\times 11}
Összeadjuk a következőket: 676 és -352.
y=\frac{-\left(-26\right)±18}{2\times 11}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
y=\frac{26±18}{2\times 11}
-26 ellentettje 26.
y=\frac{26±18}{22}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 11.
y=\frac{44}{22}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{26±18}{22}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 26 és 18.
y=2
44 elosztása a következővel: 22.
y=\frac{8}{22}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{26±18}{22}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: 26.
y=\frac{4}{11}
A törtet (\frac{8}{22}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
y=2 y=\frac{4}{11}
Megoldottuk az egyenletet.
11y^{2}-26y+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
11y^{2}-26y+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
11y^{2}-26y=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{11y^{2}-26y}{11}=-\frac{8}{11}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 11.
y^{2}-\frac{26}{11}y=-\frac{8}{11}
A(z) 11 értékkel való osztás eltünteti a(z) 11 értékkel való szorzást.
y^{2}-\frac{26}{11}y+\left(-\frac{13}{11}\right)^{2}=-\frac{8}{11}+\left(-\frac{13}{11}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{26}{11} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{11}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{11} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-\frac{26}{11}y+\frac{169}{121}=-\frac{8}{11}+\frac{169}{121}
A(z) -\frac{13}{11} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-\frac{26}{11}y+\frac{169}{121}=\frac{81}{121}
-\frac{8}{11} és \frac{169}{121} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(y-\frac{13}{11}\right)^{2}=\frac{81}{121}
Tényezőkre y^{2}-\frac{26}{11}y+\frac{169}{121}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{13}{11}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{121}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{13}{11}=\frac{9}{11} y-\frac{13}{11}=-\frac{9}{11}
Egyszerűsítünk.
y=2 y=\frac{4}{11}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{11}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}