Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
x=\frac{1}{5}=0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15x^{2}+7x-2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
a+b=7 ab=15\left(-2\right)=-30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 15x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,30 -2,15 -3,10 -5,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
-1+30=29 -2+15=13 -3+10=7 -5+6=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(15x^{2}-3x\right)+\left(10x-2\right)
Átírjuk az értéket (15x^{2}+7x-2) \left(15x^{2}-3x\right)+\left(10x-2\right) alakban.
3x\left(5x-1\right)+2\left(5x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(5x-1\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{5} x=-\frac{2}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-1=0 és a 3x+2=0.
75x^{2}+35x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-35±\sqrt{35^{2}-4\times 75\left(-10\right)}}{2\times 75}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 75 értéket a-ba, a(z) 35 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-35±\sqrt{1225-4\times 75\left(-10\right)}}{2\times 75}
Négyzetre emeljük a következőt: 35.
x=\frac{-35±\sqrt{1225-300\left(-10\right)}}{2\times 75}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 75.
x=\frac{-35±\sqrt{1225+3000}}{2\times 75}
Összeszorozzuk a következőket: -300 és -10.
x=\frac{-35±\sqrt{4225}}{2\times 75}
Összeadjuk a következőket: 1225 és 3000.
x=\frac{-35±65}{2\times 75}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4225.
x=\frac{-35±65}{150}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 75.
x=\frac{30}{150}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-35±65}{150}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -35 és 65.
x=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{30}{150}) leegyszerűsítjük 30 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{100}{150}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-35±65}{150}). ± előjele negatív. 65 kivonása a következőből: -35.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-100}{150}) leegyszerűsítjük 50 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{5} x=-\frac{2}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
75x^{2}+35x-10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
75x^{2}+35x-10-\left(-10\right)=-\left(-10\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
75x^{2}+35x=-\left(-10\right)
Ha kivonjuk a(z) -10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
75x^{2}+35x=10
-10 kivonása a következőből: 0.
\frac{75x^{2}+35x}{75}=\frac{10}{75}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 75.
x^{2}+\frac{35}{75}x=\frac{10}{75}
A(z) 75 értékkel való osztás eltünteti a(z) 75 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{15}x=\frac{10}{75}
A törtet (\frac{35}{75}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{7}{15}x=\frac{2}{15}
A törtet (\frac{10}{75}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{7}{15}x+\left(\frac{7}{30}\right)^{2}=\frac{2}{15}+\left(\frac{7}{30}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{15} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{30}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{30} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{15}x+\frac{49}{900}=\frac{2}{15}+\frac{49}{900}
A(z) \frac{7}{30} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{15}x+\frac{49}{900}=\frac{169}{900}
\frac{2}{15} és \frac{49}{900} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{30}\right)^{2}=\frac{169}{900}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{15}x+\frac{49}{900}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{30}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{900}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{30}=\frac{13}{30} x+\frac{7}{30}=-\frac{13}{30}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{5} x=-\frac{2}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{30}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}