Szorzattá alakítás
-\left(b-9\right)\left(b+8\right)
Kiértékelés
-\left(b-9\right)\left(b+8\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-b^{2}+b+72
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
p+q=1 pq=-72=-72
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -b^{2}+pb+qb+72 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=9 q=-8
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-b^{2}+9b\right)+\left(-8b+72\right)
Átírjuk az értéket (-b^{2}+b+72) \left(-b^{2}+9b\right)+\left(-8b+72\right) alakban.
-b\left(b-9\right)-8\left(b-9\right)
A -b a második csoportban lévő első és -8 faktort.
\left(b-9\right)\left(-b-8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-9 általános kifejezést a zárójelből.
-b^{2}+b+72=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 72}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 72}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
b=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 72}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
b=\frac{-1±\sqrt{1+288}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 72.
b=\frac{-1±\sqrt{289}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 288.
b=\frac{-1±17}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
b=\frac{-1±17}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
b=\frac{16}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±17}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 17.
b=-8
16 elosztása a következővel: -2.
b=-\frac{18}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±17}{-2}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -1.
b=9
-18 elosztása a következővel: -2.
-b^{2}+b+72=-\left(b-\left(-8\right)\right)\left(b-9\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -8 értéket x_{1} helyére, a(z) 9 értéket pedig x_{2} helyére.
-b^{2}+b+72=-\left(b+8\right)\left(b-9\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}