Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-2+\sqrt{3}i\approx -2+1,732050808i
x=-\sqrt{3}i-2\approx -2-1,732050808i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}-4x=7
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x^{2}-4x-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-7\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-1\right)\left(-7\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+4\left(-7\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-28}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -7.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{-12}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -28.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{3}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -12.
x=\frac{4±2\sqrt{3}i}{2\left(-1\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2\sqrt{3}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4+2\sqrt{3}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{3}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2i\sqrt{3}.
x=-\sqrt{3}i-2
4+2i\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{3}i+4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{3}i}{-2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{3} kivonása a következőből: 4.
x=-2+\sqrt{3}i
4-2i\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=-\sqrt{3}i-2 x=-2+\sqrt{3}i
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-4x=7
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-x^{2}-4x}{-1}=\frac{7}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-1}\right)x=\frac{7}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=\frac{7}{-1}
-4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+4x=-7
7 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+4x+2^{2}=-7+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=-7+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=-3
Összeadjuk a következőket: -7 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=-3
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{-3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=\sqrt{3}i x+2=-\sqrt{3}i
Egyszerűsítünk.
x=-2+\sqrt{3}i x=-\sqrt{3}i-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}