Megoldás a(z) z változóra
z = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
z=-\frac{1}{2}=-0,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
7z^{2}+8z+3-3z^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3z^{2}.
4z^{2}+8z+3=0
Összevonjuk a következőket: 7z^{2} és -3z^{2}. Az eredmény 4z^{2}.
a+b=8 ab=4\times 3=12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4z^{2}+az+bz+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,12 2,6 3,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
1+12=13 2+6=8 3+4=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(4z^{2}+2z\right)+\left(6z+3\right)
Átírjuk az értéket (4z^{2}+8z+3) \left(4z^{2}+2z\right)+\left(6z+3\right) alakban.
2z\left(2z+1\right)+3\left(2z+1\right)
A 2z a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2z+1\right)\left(2z+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2z+1 általános kifejezést a zárójelből.
z=-\frac{1}{2} z=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2z+1=0 és a 2z+3=0.
7z^{2}+8z+3-3z^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3z^{2}.
4z^{2}+8z+3=0
Összevonjuk a következőket: 7z^{2} és -3z^{2}. Az eredmény 4z^{2}.
z=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 4\times 3}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 4\times 3}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
z=\frac{-8±\sqrt{64-16\times 3}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
z=\frac{-8±\sqrt{64-48}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 3.
z=\frac{-8±\sqrt{16}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 64 és -48.
z=\frac{-8±4}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
z=\frac{-8±4}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
z=-\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-8±4}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 4.
z=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
z=-\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-8±4}{8}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -8.
z=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
z=-\frac{1}{2} z=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
7z^{2}+8z+3-3z^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3z^{2}.
4z^{2}+8z+3=0
Összevonjuk a következőket: 7z^{2} és -3z^{2}. Az eredmény 4z^{2}.
4z^{2}+8z=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{4z^{2}+8z}{4}=-\frac{3}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
z^{2}+\frac{8}{4}z=-\frac{3}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
z^{2}+2z=-\frac{3}{4}
8 elosztása a következővel: 4.
z^{2}+2z+1^{2}=-\frac{3}{4}+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}+2z+1=-\frac{3}{4}+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
z^{2}+2z+1=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -\frac{3}{4} és 1.
\left(z+1\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre z^{2}+2z+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+1=\frac{1}{2} z+1=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
z=-\frac{1}{2} z=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}