Szorzattá alakítás
\left(y-1\right)\left(7y+3\right)
Kiértékelés
\left(y-1\right)\left(7y+3\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=7\left(-3\right)=-21
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7y^{2}+ay+by-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-21 3,-7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -21.
1-21=-20 3-7=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(7y^{2}-7y\right)+\left(3y-3\right)
Átírjuk az értéket (7y^{2}-4y-3) \left(7y^{2}-7y\right)+\left(3y-3\right) alakban.
7y\left(y-1\right)+3\left(y-1\right)
A 7y a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(y-1\right)\left(7y+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-1 általános kifejezést a zárójelből.
7y^{2}-4y-3=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 7\left(-3\right)}}{2\times 7}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 7\left(-3\right)}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
y=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-28\left(-3\right)}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
y=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+84}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és -3.
y=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{100}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 16 és 84.
y=\frac{-\left(-4\right)±10}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
y=\frac{4±10}{2\times 7}
-4 ellentettje 4.
y=\frac{4±10}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
y=\frac{14}{14}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{4±10}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 10.
y=1
14 elosztása a következővel: 14.
y=-\frac{6}{14}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{4±10}{14}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 4.
y=-\frac{3}{7}
A törtet (\frac{-6}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
7y^{2}-4y-3=7\left(y-1\right)\left(y-\left(-\frac{3}{7}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{3}{7} értéket pedig x_{2} helyére.
7y^{2}-4y-3=7\left(y-1\right)\left(y+\frac{3}{7}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
7y^{2}-4y-3=7\left(y-1\right)\times \frac{7y+3}{7}
\frac{3}{7} és y összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
7y^{2}-4y-3=\left(y-1\right)\left(7y+3\right)
A legnagyobb közös osztó (7) kiejtése itt: 7 és 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}