Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{7}\approx 0,142857143
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-36 ab=7\times 5=35
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-35 -5,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 35.
-1-35=-36 -5-7=-12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-35 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -36.
\left(7x^{2}-35x\right)+\left(-x+5\right)
Átírjuk az értéket (7x^{2}-36x+5) \left(7x^{2}-35x\right)+\left(-x+5\right) alakban.
7x\left(x-5\right)-\left(x-5\right)
A 7x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-5\right)\left(7x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=\frac{1}{7}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a 7x-1=0.
7x^{2}-36x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{\left(-36\right)^{2}-4\times 7\times 5}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) -36 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-4\times 7\times 5}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: -36.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-28\times 5}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-140}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és 5.
x=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1156}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 1296 és -140.
x=\frac{-\left(-36\right)±34}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1156.
x=\frac{36±34}{2\times 7}
-36 ellentettje 36.
x=\frac{36±34}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{70}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{36±34}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 36 és 34.
x=5
70 elosztása a következővel: 14.
x=\frac{2}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{36±34}{14}). ± előjele negatív. 34 kivonása a következőből: 36.
x=\frac{1}{7}
A törtet (\frac{2}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=5 x=\frac{1}{7}
Megoldottuk az egyenletet.
7x^{2}-36x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
7x^{2}-36x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
7x^{2}-36x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{7x^{2}-36x}{7}=-\frac{5}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}-\frac{36}{7}x=-\frac{5}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{36}{7}x+\left(-\frac{18}{7}\right)^{2}=-\frac{5}{7}+\left(-\frac{18}{7}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{36}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{18}{7}. Ezután hozzáadjuk -\frac{18}{7} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{36}{7}x+\frac{324}{49}=-\frac{5}{7}+\frac{324}{49}
A(z) -\frac{18}{7} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{36}{7}x+\frac{324}{49}=\frac{289}{49}
-\frac{5}{7} és \frac{324}{49} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{18}{7}\right)^{2}=\frac{289}{49}
Tényezőkre x^{2}-\frac{36}{7}x+\frac{324}{49}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{18}{7}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{18}{7}=\frac{17}{7} x-\frac{18}{7}=-\frac{17}{7}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=\frac{1}{7}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{18}{7}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}